Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. - Budapest, 1975. július 7.) magyar költõ, mûfordító, esszéíró, szerkesztõ.

Szegényparaszti családban született a Veszprém megyei Bazsin a hajdan Zala megyéhez tartozó kis faluban.. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt. Elemi iskolába szülõfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. Ekkor befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja igazi, kemény magyar paraszt: Móricz Bálint. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra, majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett.

Heltai Jenõ (1871. augusztus 11. - 1957. szeptember 3.)

Kossuth-díjas író, költõ, újságíró.

Már 14 éves korában publikálták verseit.

Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett.

Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkáraként dolgozott;1914-1918 között adramaturg igazgatója lett, 1918-tól az Athenaeum könyvkiadó irodalmi igazgatója, majd 1929-tõl a Belvárosi Színház, és 1932?34 közötta Magyar Színház egyik igazgatója volt.

(Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbelei makai".

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

Darvas Iván (szül. Darvas Szilárd, Beje (ma Szlovákia), 1925. június 14. ? Budapest, 2007. június 3) magyar színmûvész.

Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fõvárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színmûvészeti Fõiskola), ahonnan egy évvel késõbb eltanácsolták.

"Megtettem mindent, amit megtehettem,
Kinek tartoztam, mindent megfizettem,
Elengedem mindenki tartozását.
Felejtsd el arcom romló földi mását".

Dsida Jenõ romániai magyar költõ. Dsida-versek olvasásakor felmerülhet, hogy ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet talán nem is létezik. E költemények ugyan nem akarnak irányt mutatni, tömegeket helyes történelmi útra vezérelni, mert "csak" a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok megírásának, a formatökély mesterjátékosa volt.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. ? Abda, 1944. november 9.) magyar költõ, a modern magyar líra kiemelkedõ képviselõje.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881?1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874?1921) kereskedelmi utazó volt.

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város mûveltséget szeretõ kispolgárságából indult útjára.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

A vers néma. Adj neki hangot!
A vers könyvben halott.
Keltsd életre! Mi a szavalás?
A vers föltámasztása papírsírjából."
(Kosztolányi Dezsõ)

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

József Attila: Önarckép

Dacos, vad erdõ sûrû nagy hajam.
Már meggyötörte asszonyujj viharja.
Forró száj baglya néha megzavarja.
Alatta zúg a gondolatfolyam.

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is idõszerû és minden magyar példaképe kell legyen a haza elõmozdításának ügyében.

gróf Széchenyi István, (1791. szeptember 21., Bécs ? 1860. április 8, Döbling),kétségtelenül a 19. század egyik legjelentõsebb magyar politikai személyisége volt. Nem véletlen, hogy éppen politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte öt a 19. század pátoszával, a ?legnagyobb magyar"-nak, akinek hatása századokra fog kihatni.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. ? Szeged, 1937. április 6) költõ, tanár

Juhász Illés (1853?1902) posta- és távirdafõtiszt és felesége, Kálló Matild (1862?1953) elsõ gyermekeként született.

1893-1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg elsõ versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címû versét közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26. ? 1900. május 5. között piarista novícius Vácott.

1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték. Ezt követõen újságíróként dolgozott a Magyar Figyelõnél és a Déli Hírlapnál.

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitaművész és zenekarvezető.

Pályafutását az ötvenes években hangszeres előadóként kezdte, olyan népszerű szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd később megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnő volt
A 70-es évek végétől mint trombita, ének, hegedű, piccoló, éneklőfűrész előadóművész, szólista aratta sikereit.

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

Kodály: Háry János - Intermezzo

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest 1971. július 31.) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerjük.

Mint költő a Nyugat “harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) költő,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülővárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós.

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.

Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. ? Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a ?Nagy Magyar Mesemondó?, az MTA tagja.

1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.

Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária gyermekeként kisbirtokos nemesi családban született mint Jókay Móricz (az y-t i-re késõbb a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje. Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

Kellemes orgánumú, vonzó külsejû színészBudapesten született 1936. Február 14.-én.

Édesapja görög katolikus pap volt. A templom varázsa, a misék koreográfiája keltette fel benne az érdeklõdést a színház iránt, mert ezen a téren e kettõ igen hasonlít egymáshoz. Mielõtt azonban véglegesen a világot jelentõ deszkákat választotta volna az élet számos területén kipróbálta magát. Volt segédkántor, dolgozott kifutófiúként a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgatóként a Hídépítõknél és csillés is volt egy föld alatti építkezésen.

Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. - Budapest, 1957. június 20.) színész

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

BATTHYÁNY LAJOS (Pozsony, 1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.)

az elsõ felelõs magyar miniszterelnök

Édesapja gróf Batthyány József, édesanyja Skerlecz Borbála volt. Apja korán meghalt, ezután a családi birtokon házitanító tanította, késõbb anyja Bécsbe küldte a Klinkowström-féle nevelõintézetbe, amelyet 16 évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Ekkor komoly tanulmányokba kezdett, Zágrábban jogot hallgatott, s ott e tárgyból sikeres vizsgát tett.

"Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége,
most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte"

(Nagy László: Rege a tûzrõl és jácintról)

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.

Pap Attila

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította

Harminc éve, 1978. január 30-án halt meg Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költõ, mûfordító

A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt.Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István.

Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. ? Bp., 1986. dec. 14.)

Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy mûkedvelõ elõadáson tûnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerzõdtette Székesfehérvárra

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélõképességgel formálta meg hõseit.

Kern András (Budapest, 1948. január 28 ? ) színmûvész, rendezõ, író, énekes, humorista

Kern elõször az 1962-es Ki mit tud-on tûnt fel paródia-számával. Három évvel késõbb 1965-ben (még mindig csak tizenhét éves volt!) egyik barátjával forgatott amatõrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatõrfilm-fesztivál fõdíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, majd a Vígszínházhoz szerzõdött. Jelenleg is a társulat tagja.

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb mûvelõje. Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodójaként ismerjük és csak kevesen tudják róla, hogy civil foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató.

A Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja

"Nagyság és szerencse: két egészen különbözõ dolog, s mégis a sokaság e kettõt rendszerint összetéveszti."

1823. január 22-én Kölcsey Ferencbõl egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegzõ mû, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövõ képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással.

Weöres Sándor

(Szombathely, 1913. június 22. ? Budapest, 1989. január 22.)

költõ, mûfordító, drámaíró

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szûkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát.
Szûkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötõdött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.