• Baumhorn Lipót
• építész
• megemlékezés

1860. december 28. Kisbér – 1932. július 8. Budapest

Baumhorn Lipót építette a legtöbb zsinagógát Magyarországon. Apja Győrben volt tanító. Itt végezte el a főreáliskolát. Bécsben a Technische Hochschule-ben König, Weyr és Ferstel professzorokat hallgatta, 1883-ban kapott oklevelet.

Hazatérése után 12 éven át, 1894-ig Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában dolgozott. 1899-ig több olaszországi tanulmányúton bővítette ismereteit. 1888-ban megnyerte az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot és a zsinagóga kivitelezését, ez volt első munkája. 1894-től önállóan dolgozott, később vejével, Somogyi Györggyel. Részt vett a fővárosi iskolaépítési program és több vidéki tanintézmény megvalósításában is (pl. a Gömb-Csata utcai iskola, 1910).

Az 1867-es kiegyezés után, a gazdasági fellendülés ideje alatt a zsidó templomépítészet is lendületet vett. Ebben jelentős szerepe volt Baumhorn Lipótnak, aki nemcsak művészként, de a vállalkozóként is rendkívüli képességekkel rendelkezett. Ezekben az évtizedekben idehaza két építészeti irányzat állt szemben: az Alpár Ignác nevéhez kapcsolható historizmus és a Lechner köréhez köthető nemzeti stílus, mely utóbbi megteremtésében számos zsidó származású építész (pl. Lajta Béla) is jeleskedett.

Baumhorn Lipót építkezéseinek dokumentációját halála után veje gyűjtötte össze.

Az alábbiakban a fővárosban és vidéken megépített Baumhorn-zsinagógákból sorolok fel néhányat:

• Fiumei zsinagóga,
• 1895. Szegedi új zsinagóga, 1903. Sokak szerint ez utóbbi a világ legszebb zsinagógája. A templomot a hazai műiparosok pazar berendezései gazdagítják. A Vállalkozók Lapjának egy korabeli
• számában méltán hasonlítják Baumhornnak a zsidó templomok építészetében végzett tevékenységét a Fellner-Hellmer színházépítő pároséhoz, akik 48 megvalósult épületet terveztek. Baumhorn munkásságáról a korabeli lapok, az Építő Ipar és a Vasárnapi Újság is lelkes hangon írtak.
• Brassói zsinagóga, 1901.
• 1905-ben a régi szegedi zsinagóga átalakításával és iskola építésével bízták meg.
• Ceglédi zsinagóga, 1905.
• Újvidéki zsinagóga, 1909, ezt iskolával, hitközségi székházzal és kultúrházzal együtt tervezte.
• Kecskeméti zsinagóga renoválása és bővítése, 1912-13. A régit 1864-ben ifj. Zitterbarth János tervezte romantikus stílusban. Ezt az 1911-es földrengés megrongálta, a kupolája megdőlt. Ma, kulturális célokra használják, itt működik a Magyar Fotográfiai Múzeum.
• Győri zsinagóga, 1925. Tervei lappanganak, de valószínű, hogy az egykori győri diák tervezte ezt az épületet is, amit nemrég újítottak fel.
• Budapesten: Újpesti zsinagóga (Beniczky u. 8.), a templom bővítése 1909-ben történt. (Az eredeti tervek Bőhm Henriké, a kivitelezést 1885-ben Hegedüs Ármin végezte.) 1970-ben felújították, ma imaház.
• Aréna úti (ma Dózsa György u.), 1908-09. Ezt vívóteremmé alakították. Saroktornyok nélküli, a Lechner-iskola jegyeit mutatja.
• Csáky utca 3. sz. (jelenleg Hegedűs Gyula u.), 1925-27. Egy 1905-08 között épült szecessziós bérház belsejében alakította ki a zsinagógát, a hely adottsága miatt alacsonyabb belső térrel.
• Páva utca 29., 1923-24. 2004-ben a Mányi Stúdió felújította, a hozzáépített új tömbbel együtt ez lett a Holokauszt mlékközpont.
• Utolsó munkája a Bethlen téri zsinagóga, 1931-32. Bővítését és átépítését vejével, Somogyi Györggyel végezte. A templomot befogadó épület eredetileg az Izraelita Siketnémák Országos Intézeteként, 1876-ban épült, Freund Vilmos tervei szerint.
• Lipótvárosi zsinagóga terve, 1899. (nem valósult meg). A szakértők szerint ha megépül, ez lett volna a legnagyobb és egyben művészi színvonalában is kimagasló épülete.