HÍRES MAGYAROK

Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc) Jászai Mari- és Kossuth-díjas színész, rendező

- a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház Örökös Tagja és tagja a Halhatatlanok Társulatának -

(Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.)

1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián, 1945-től a Belvárosi Színházban játszott, 1948-ban pedig a Nemzeti Színházhoz került. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze, 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár.

Kovács József énekes, operett-énekes

(1946. május 21. - 2010.június 26.)

Hosszantartó, súlyos betegség után szombaton hajnalban elhunyt Kovács József énekes. Az Interoperett alapító-vezetőjét életének 65. évében érte a halál.

Kovács József szakmai tanulmányait 1968-ban kezdte el az Országos Szórakoztatózenei Központban, ahol előadóművészi szakvizsgát tett. 1967-ben tűnt fel a Táncdalfesztiválon, amelyen a „Jöjj vissza hozzám” c. dallal viharos közönségsikert aratott.

Horkai János Jászai Mari-díjas színész, a Nemzeti Színház örökös tagja  

(Keszthely, 1924. április 11. – 2010. június 19.)  

1946-ban került a Nemzeti Színházhoz a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, ahol 2002-ig az új színház felépítéséig dolgozott. Ezt követően is az Izabella téren maradt, a Pesti Magyar Színház tagjaként. Számos magyar játékfilmben és tévéfilmben szerepelt. 1947 és 1956 között tanársegéd volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzoló

(Mezőnyék, 1927. június 20. – Budapest, 2009. október 20.)

A Képzőművészeti Főiskolát 1948-ban végezte el. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–54-ig a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–57-ig tervező, 1957-től rendező volt. Képregényei többségükben a "Pajtás" magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a "Dörmögő Dömötör"-nek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják.

Wass Albert: Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:

A csillagok járása változó.

És törvényei vannak a szeleknek,

Esőnek, hónak, fellegeknek,

És nincs ború, örökkévaló.

A víz szalad, a kő marad,

A kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,

Ha sáska is rágja le vetését,

Ha vakond túrja is gyökeret.

A világ fölött őrködik a Rend,

S nem vész magja a nemes gabonának,

De híre sem lesz egykor a csalánnak.

A víz szalad, a kő marad,

A kő marad...

Gobbi Hilda Kossuth-díjas színésznő

(Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.)

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt. 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-82 között újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.

Az elmúlt években számos olyan cikk és tanulmány született, melyek - szándékuk szerint - tisztára akarták mosni a néhai erdélyi arisztokrata, gróf czegei Wass Albert múltját. A könyv- vagy újságcikk formátumban megjelent írások azonban a kényes, kényelmetlen életrajzi, történelmi részeket óvatosan kikerülték (mintha azok meg sem történtek volna!) - a publikált írásművek az író, a második világháborús katona hazaszeretetére helyezték a hangsúlyt, szűkebb pátriája, Erdély táj- és népleírását magasztalják, az elkövetett emberi és történelmi bűnöket ezekben a "nemzeti" érzelmű írásokból (mintha az objektivitás nem lenne követelmény!) egyszerűen kifelejtik a történészek éppúgy, mint a lelkes hazafiak.

Benedek Elek: Pünkösdi harangok

Olyan szépen cseng a harang, 
Mintha nem is harang volna, 
hanem ezer harangvirág 
Imádságos szava szólna. 

Piros pünkösd vasárnapján 
Piros rózsa nyíl a kertben, 
Kis szívünkben tiszta öröm 
Imádsága énekeljen. 

Piros pünkösd vasárnapján 
Szálljon reánk a szentlélek, 
S térde hullva mondjunk hálát 
A mindenség Istenének.

Végvári Tamás Jászai Mari-díjas színész

(Budapest, 1937. május 20. – 2010. május 16.)

Több vidéki és fővárosi teátrumhoz kötötte szerződés, 1982-ben a budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja volt.

A főiskolát 1962-ben végezte el. Első szerződése a Pécsi Nemzeti Színházhoz kötötte. 1964-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz, 1969-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1971-től egy évtizedet a Thália Színházban töltött. 1981-ben a Nemzeti Színház társulatához csatlakozott.