Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen.

Megszületett I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től 1095-ig uralkodott.

 Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.^[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

• 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
• 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
• 1908 – Judith és Eszter (novella)
• 1908 – Hét krajcár (novella)
• 1910 – Sári bíró (színmű)
• 1910 – Tragédia (novella)
• 1911 – Sárarany (regény)
• 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
• 1912 – Boldog világ (állatmesék)
• 1912 – A galamb papné (regény)
• 1912 – Harmatos rózsa (regény)
• 1912 – Magyarok (elbeszélés)
• 1912 – Tavaszi szél (novella)
• 1913 – Kerek Ferkó (regény)
• 1913 – Szerelem (színmű)
• 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
• 1916 – Pacsirtaszó
• 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
• 1917 – Szegény emberek (novella)
• 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
• 1917 – A fáklya (regény)
• 1917 – Árvalányok (regény)
• 1918 – Fortunatus (novellák)
• 1918 – Vérben, vasban (novella)
• 1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
• 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
• 1924 – A vadkan (dráma)
• 1924 – Búzakalász (regény)
• 1925 – Pillangó (regény)
• 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
• 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
• 1928 – Úri muri (regény)
• 1929 – Forró mezők (regény)
• 1929 – Esőleső társaság (novella)
• 1931 – Forr a bor (regény)
• 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
• 1931 – Karácsonyi ének (novella)
• 1932 – Barbárok (novella)
• 1932 – Első nap az iskolában (novella)
• 1932 – Rokonok (regény)
• 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
• 1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
• 1935 – Égi madár (novella)
• 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
• 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
• 1936 – Bál (regény)
• 1936 – Komor ló (elbeszélés)
• 1936 – Rab oroszlán (regény)
• 1937 – Betyár (regény)
• 1938 – Míg új a szerelem (regény)
• 1939 – Életem regénye (önéletleírás)
• 1941 – Árvácska (regény)
• 1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
• 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)

Pályájának első állomásaként, 1946-ban egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. Következő éveben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután a Művész Színház tagja lett. 1949–1965 között, majd 1969-től ismét a Budapesti Operettszínház művésze volt.^[1] A köztes időben, 1965 és 1969 között az NSZK-ban, először Koblenzben, majd Kölnben játszott, de különösen csengő, utánozhatatlan hangját, játékát megismerték Ausztriában, Ausztráliában, Olaszországban, Kanadában, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban is.

 Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.)festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károlyvegyész bátyja.

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe.

Grosics szegény, dorogi bányászcsaládból származott, szülei a kiemelkedés reményében papnak vagy hegedűművésznek szánták, ennek megfelelően hétköznap esténként hegedűórákat vett, míg vasárnaponként ministrálni járt.

 Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12.) Kossuth-díjas magyar építész, az MTA és a MMA rendes tagja.

Építészi munkásságát 1958-ban a LAKÓTERV-ben kezdte, ahol közel harminchat évig dolgozott. Eleinte tervezői, majd műteremvezetői és végül igazgatóhelyettes-főépítész beosztásban. Már a kezdetektől sikeresnek számított. 1961-ben tervezett Dunaújvárosi Garzon ház megvalósulása meghozta az első sikerét. 1965-ben Ybl-díjat kapott. A LAKÓTERV egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze lett, melyhez hozzájárult szakmai elkötelezettsége és hatalmas munkabírása is. Országosan ismert építésszé a Duna Intercontinental szálló (1966-1969) tette (ma: Hotel Marriott).

Felsővadászi

I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében és szemben állt az ortodoxiával.

Élete

Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt.

Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hauszmann Alajos
Született	1847. június 9. Buda
Elhunyt	1926. július 31. (79 évesen) Velence
Nemzetisége	magyarországi német
Házastársa	Mariette Senior
Foglalkozása	építész

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben.

 Kolonics György (Budapest, 1972. június 4. – Budapest, 2008. július 15.) kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok magyar kenus.

Az 1992-es barcelonai olimpia után Horváth Csabával alkottak új párost, és évekig domináltak a páros számokban. Az 1993-as világbajnokságon nyerték első aranyérmüket. Kolonics 2 arany- és egy ezüstérmével a vb legeredményesebb kenusa lett. Az 1995-ös világbajnokságon Duisburgban a rekordnak számító 5 aranyérem megnyerése után, az 1996-os atlantai olimpián koronázták meg pályafutásukat az 500 méteres kenu kettes szám megnyerésével^[1] és az 1000 méteres számban nyert bronzéremmel.