Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.)festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károlyvegyész bátyja.

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-benPárizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott.[1]

1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtárigazgatója. Triesztben halt meg.[2]

• Bécsben festette a „Jelenet egy magyar csárdában”, „Magyar puszta tavasszal”, „Nyáry Lőrinc elfogatása 1552.” (1853) című képeit. Ez utóbbit tartják első jelentős alkotásának.
• Párizsban rajzolta híres „Mohácsi csata” című képét (1855), melyről több másolat is készült.
• 1867-ben a párizsi Salonban „Fata morgana”-jával keltett nagy feltűnést.

• „Attila lakomája (1870)”
• „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1707. június 6.” (1864)
• „Alkony a pusztán”
• „Imre király András herceg táborában, 1204”
• „Zápolya halála”
• „László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után”
• „Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek”
• „Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket”
• „IV. Béla újra benépesíti az országot”
• „Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket”
• „Mátyás király tudósai körében”
• „Imre király elfogja pártütő öccsét” (1857)
• „Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost” (1882)
• „Pázmány Péter tollba mondja műveit” (1885)

• a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának 22 öles frízét, mely a magyar történelem főbb eseményeit ábrázolja. Ezekből a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeit Than festette meg.
• a ferencvárosi templom freskói
• a Budapest-Keleti pályaudvar nagy falfestménye
• az operaház előcsarnoka