Harminc éve, 1978. január 30-án halt meg Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költõ, mûfordító

A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt.Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István.

Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. ? Bp., 1986. dec. 14.)

Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy mûkedvelõ elõadáson tûnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerzõdtette Székesfehérvárra

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélõképességgel formálta meg hõseit.

1919 Január 27. (89 éve történt)

Meghalt Ady Endre költõ, újságíró.

Az erdélyi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja Ady Lõrinc (1851?1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858?1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

Ady 6 ujjal született ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította, majd a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt.

Kern András (Budapest, 1948. január 28 ? ) színmûvész, rendezõ, író, énekes, humorista

Kern elõször az 1962-es Ki mit tud-on tûnt fel paródia-számával. Három évvel késõbb 1965-ben (még mindig csak tizenhét éves volt!) egyik barátjával forgatott amatõrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatõrfilm-fesztivál fõdíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, majd a Vígszínházhoz szerzõdött. Jelenleg is a társulat tagja.

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb mûvelõje. Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodójaként ismerjük és csak kevesen tudják róla, hogy civil foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató.

A Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja

"Nagyság és szerencse: két egészen különbözõ dolog, s mégis a sokaság e kettõt rendszerint összetéveszti."

1823. január 22-én Kölcsey Ferencbõl egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegzõ mû, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövõ képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással.

Weöres Sándor

(Szombathely, 1913. június 22. ? Budapest, 1989. január 22.)

költõ, mûfordító, drámaíró

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szûkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát.
Szûkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötõdött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.

Madách Imre a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedõ alakja. Mûve, Az ember tragédiája a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja. Számos nyelvre lefordították és a mai napig több országban vitték színre.

Madách Imre (1823. jan. 21. Alsósztregova - 1864. okt. 5. Alsósztregova) drámaíró, költõ. Nemesi családból származott. 1837-ben filozófiát, 1839-40-ben jogot tanult a pesti egyetemen. Szülõhelyén fejezte be tanulmányait. 1841-43ig megyei aljegyzõ Balassagyarmaton.

Babits Mihály (Szekszárd , 1883. 11. 26. - Budapest, 1941. 08. 03.)

"A mûvészet különös kompromisszum idõ és örökkévalóság között. S hát még az irodalom, mely formájában egyúttal beszéd is; nemcsak alkot, hanem mond is valamit; s mint minden beszédnek, kérdések és válaszok közé kell iktatódnia."

(Babits Mihály)

Életrajz:
Költõ, író, mûfordító, szerkesztõ. 1901-tõl a budapesti egyetemen magyar?francia szakot hallgatott, majd hamarosan a franciát latinra cserélte fel.

(1908. január 15 - 2003. szeptember 9.)

Eredetileg misszionáriusnak készült. A Színmûvészeti Akadémia hallgatója volt, ahol 1942-ben-ben diplomázott. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörõ és az Ifjúsági Színház társulatához szegõdött, majd 1953-tól a fõvárosi Operettszínház 1956-tól pedig a Petõfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott.1963?1971 között a Vígszínház 1971?1974 között aJózsef Attila színház, 1974-tõl pedig haláláig a Vidám Színpad alkalmazta.

Vass Albert 100.születésnapja: 2008.jan. 08



Wass Albert (szentegyedi és czegei gróf Wass Albert; Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költõ.

Az erdélyi magyar irodalom Magyarországon csak halála után felfedezett alakja volt. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amely több generációs családi életrajz formájában áttekinti a történelmünket 1050-tõl egészen a mai korig. 1944-tõl Németországban, majd 1952-tõl haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

NEMES NAGY ÁGNES (Bp., 1922. január 3. ? Bp., 1991. augusztus 23.)

Petõfi (Petrovics) Sándor(1823. január 1. - 1849. július 31.)

A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hõseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitõl õ jelentette a magyarság számára a nagybetûs Költõ fogalmát. Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete.

Külföldön Petõfi a legismertebb költõ máig. Õ az istenek magyar kedvence.