Madách Imre a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Műve, Az ember tragédiája a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja. Számos nyelvre lefordították és a mai napig több országban vitték színre.

Madách Imre (1823. jan. 21. Alsósztregova - 1864. okt. 5. Alsósztregova) drámaíró, költő. Nemesi családból származott. 1837-ben filozófiát, 1839-40-ben jogot tanult a pesti egyetemen. Szülőhelyén fejezte be tanulmányait. 1841-43ig megyei aljegyző Balassagyarmaton. 1842-ben ügyvédi vizsgát tesz. 1845-ben házasságot kötött Fráter Erzsébettel. 1846-ban főbiztosnak választják Nógrád vármegyében. A szabadságharcot megyei élelmezési főbiztosként támogatta.

A szabadságharc bukása után Rákóczi János, Kossuth titkárának rejtegetése miatt az osztrák hatóságok letartóztatják. A pozsonyi vízikaszárnyában raboskodik négy hónapon át, majd egy évig rendőri felügyelet alatt él Pesten. 1854-ben elválik feleségétől, ezt követően haláláig Alsósztregován él. 1861-től országgyűlési képviselő.
Első költeményei 1839-ben jelennek meg. Írt novellákat és liberális szemléletű cikkeket, de elsősorban drámaíróként jelentős. Először magyar történelmi tárgyú drámákat írt prózában (Commodus, 1839, Nápolyi Endre, 1842, Csák végnapjai, 1843.), majd időmértékes verselésben antikizáló és egyetemes témájú munkákat készít (Férfi és nő, 1843., A civilizátor, 1859. Mózes, 1860.) Fő műve Az ember tragédiája, Alsósztregován íródott 1859. februárjától 1860 márciusáig. A drámai költeményt Arany Jánosnak küldte el bírálatra, akinek verselési és nyelvi korrekcióit elfogadta.

Az ember tragédiáját az irodalomtörténet jellegzetes XIX. századi műformaként tartja számon mint az emberiség-költemény világirodalmi vonulatának (Goethe: Faust, Byron: Manfred, Shelly: A megszabadított Prométheusz) kiemelkedő alkotását. Az elfogadott értelmezés szerint műfaji és poétikai ihletői elsősorban az európai romantika lírai drámái voltak, amelyekben a színpadi konfliktus helyett a gondolati líra az elsődleges, világképi előzményei között pedig a hegeli dialektikus történelemszemlélet, a különböző pozitivista irányzatok és a voltaire-i deista istenkép is szerepel.

1862-ben Az ember tragédiája sikere után beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863 januárjában Madáchot az akadémia tagjai sorába választja, székfoglaló beszédét (A nőről, különösen esztétikai szempontból) betegsége miatt már Bérczy Károly olvassa fel 1864. áprilisában.

Írói pályáját versekkel kezdte (Lantvirágok,1840), késõbbi költeményei, bár ciklusokba és kötetbe szerkesztette õket, csak halála után jelentek meg. Az ember tragédiáját 1859. febr. 7.-1860. márc. 20. között írta, és Arany János - fõleg nyelvi és verselési - javításait figyelembe véve jelentette meg (1861). A végsõ változata a második kiadás (1863).
Az ember tragédiájának első színpadi előadására Paulay Ede rendezésében 1883. szeptember 21-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Az első előadáson Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert pedig Gyenes László alakította

http://www.globusz.com/ebooks/Ember/index.asp