(A képen a Szent Jobb látható: I. István épségben maradt keze, ereklye.)

István halálát követően, a trónviszály idején a fehérvári káptalan - aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik -, kiemelte a testet a Bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választotta le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur ellopta és elrejtette.

1083-ban, mikor István király szentté avatása zajlott, I. László, aki hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte. Megbocsátott neki, és itt alapította meg az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (a mai Románia területén) a nevét kapta. (Egyébként erről egy legenda is született, ami azért szépített a történeten: a legenda nem említi a lopást. A történet szerint a Szent Jobbot László király emelte ki a szentté avatási eljárás során a székesfehérvári sírból, ahová 45 éve helyezték el.)

Évszázadokon keresztül zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg egy kisebb vagyonért, és vitték a raguzai dominikánus kolostorba 1590 körül.

A Szent Jobb holléte Magyarországon 200 éven át ismeretlen volt, majd egy véletlen során magyar főurak bukkantak a nyomára. Figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszas diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az elveszettnek hitt ereklyét. 1771. április 16-án Schönbrunnba hozatta, onnét Budára. A budavári palota Zsigmond-kápolnájának prépostja és az angol kisasszonyok zárdafőnöknőjének őrizetére bízta. (A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett: a Szent Jobb megtalálásának emléknapja - május 30.)

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója tiszteletére rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az ereklyét az országban. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elrabolták a nácik, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, akik átadták Salzburg érsekének az ereklyét megőrzésre, majd az Amerikai Katonai Misszió visszahozta Magyarországra, és az augusztus 20.-i körmeneten már körbehordozhatták. Innentől 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték.

A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István bazilika páncéltermében rejtették el. 1987. augusztus 20-án felszentelték a Szent Jobb kápolnát, és itt helyezték el az ereklyét. István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban.

1989-től minden évben rendeznek körmenetet augusztus 20-án.