Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.^[1]) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

• 1901 – A táncz – Pekár Gyula ismeretterjesztő filmsorozatának egy darabjában játszik
• 1916 – Csiky Gergely: Nagymama c. film főszerepe

• 1863–65 – Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház
• 1865 – Eljegyzés lámpafénynél címszerepe – Szabadkai Színház
• 1865 – Varázshegedű c. operett címszerepe – Szabadkai Színház
• 1867 – Kékszakállú – operett-átirat – főszerep, Debreceni Színház
• 1867 – Varázshegedű – operett-főszerep, – Debreceni Színház
• 1867 – Szép Galathea – főszerep – Debreceni Színház
• 1867 – Gerolsteini Nagyhercegnő – főszerep – Debreceni Színház
• 1867 – Világszép asszony Marcia – operett-főszerep, Debreceni Színház
• 1867 – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban, Debreceni Színház
• 1867 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Debreceni Színház
• 1871. május 7. – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban – Nemzeti Színház – Blaha Lujza budapesti premierje
• 1871. november – Zsuzsi – A Nagyapó c. népszínműben – Nemzeti Színház
• 1873 – Abonyi Lajos: A betyár kendője népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
• 1874 – Csikós c. népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
• 1874 – Panna asszony lánya, címszerep – Nemzeti Színház
• 1874 – Ripacsos Pista dolmánya, címszerep – Nemzeti Színház
• 1874 – Vén Bakancsos – címszerep – Nemzeti Színház
• 1874 – Peleskei Nótárius – gazdasszony szerepe – Nemzeti Színház
• 1874 – Szigligeti Ede: Sztrájk főszerepe – Nemzeti Színház
• 1875. január 1. – Finum Rózsi – Tóth Ede: A falu rossza c. népszínművében – Nemzeti Színház
• 1875. október 22. – Tóth Kálmán: Az ördög párnája – bohózat, főszerep – A Népszínház első darabja
• 1877 ősze – A Kisasszony a feleségem – operett-főszerep – Népszínház
• 1878 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Népszínház, címszerep – a Csingilingi csárdás c. betétdal slágerré válik
• 1879 – A Favartné c. operett főszerepe – Népszínház
• 1879 – Boccaccio c. operettben mint az ifjú Boccaccio – Népszínház
• 1879 – Királyfogás
• 1879 – Üdvöske
• 1879 – Kornevilli harangok
• 1879 – Kis herceg
• 1879 – Franciák Milánóban
• 1879 – Titilla hadnagy
• 1879 – Peking rózsája
• 1882 – Vörös Sapka – főszerep – Népszínház
• 1882 – Konti József: Eleven ördög – operett-címszerep, Népszínház
• 1883 – A Koldusdiák – Simon diák szerepében – Népszínház
• 1885 – Felhő Klári – népszínmű címszerepe – Népszínház
• 1886 - Gerő Károly: Tunikás lányok - népszínmű - Népszínház
• 1888 – Konti József: Suhanc – operett-főszerep, Népszínház
• 1888 – Folliniusz Aurél: Náni – főszerep – Népszínház
• 1890 – Igmándi kispap, Esztike szerepe – Népszínház
• 1890 – Parasztkisasszony – főszerep – Népszínház
• 1892 - Gerő Károly: Kis madaram - Népszínház
• 1894 – Szókimondó asszonyság – főszerep – Népszínház
• 1894 – Bokor József: Télen c. népszínmű – főszerep – leánya, Soldos Sárika először lép föl vele
• 1897 – A gyimesi vadvirág – főszerep – Népszínház
• 1897 – A tékozló – főszerep – Népszínház
• Gárdonyi Géza: A bor c. darabjában Nemzeti Színház
• 1908 – Csiky: Nagymama – főszerep – Nemzeti Színház
• 1909. március 17. – Móricz Zsigmond: Sári bíró – Bíróné főszerep, Nemzeti Színház
• 1909 ősze, Móricz Zsigmond: A lányom – főszerep, Nemzeti Színház
• Móricz Zsigmond: Aranyos öregek – főszerep – Nemzeti Színház
• 1911 nyara – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű – Balatonfüred
• 1912 február – Szigeti József: Rang és mód – főszerep – Nemzeti Színház repríze
• 1912 – Abonyi Lajos: Betyár kendője – főszerep, felújítás Nemzeti Színház
• 1912 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű, főszerep – felújítás
• 1914. január – Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom – főszerep – Nemzeti Színház, utolsó szerepe, visszavonulása miatt leveszik a műsorból

1918. március 18-án, Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom című darabjában lépett utoljára színpadra.