Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-től a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.
1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. Hogy hangját képezhesse, 1838-ban gyalog elment Milánóba. Itáliai útja után mint karénekes és kartanító működött 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Baritonszerepeket énekelt.Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. A Nemzeti dal az ő feldolgozásában hangzott el 1848. március 15-én. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Báthori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Csárdások, körmagyarok, magyar nóták fűződnek a nevéhez (Fogadj Isten – Lisztnek ajánlva – 1846, Pásztori hangok, Komáromi emlék, Két Sobri-csárdás). Népszerűséget a Magyar dalvirágok c. gyűjteménye hozta meg számára. Jellegzetesen népies stílusa miatt több dala népdalként terjedt. Cigánybandájával rendszeresen fellépett az ország határain belül és kívül is.
1851. július 17-én, 37 évesen tüdőbajban halt meg Pesten.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán
Zorán születésnapja 1942. március 4.
Az 1956-os forradalom
Wham bam thank you,