Blériot francia mérnök 1909. július 25-én 32 perc alatt átrepülte a La Manche csatornát, a Calais és Dover között 34 kilométeres távot és még ebben az évben október 17-én a budapesti Rákosmezőn is bemutatta tudományát. Lelkes magyar követői már ősszel felállították a fahangárokat, melyben egymás után építették a kezdetleges gépmadarakat.

Néhány név a legismertebbek közül: Adorján János, Csermely Károly, Horváth Ernő, Kutassy Ágoston, Kvasz András, Székely Mihály, Zsélyi Aladár, akik már 1910-ben sikeres repüléseket végeztek. Júniusa elején megrendezik Budapesten az első nemzetközi repülőnapot külföldi résztevőkkel és az itt szerzett tapasztalatokat a saját gépeik építésénél is hasznosították.
Huska Vilmos tehetséges miskolci fegyvermester és műszerész valószínűség szerint a bemutatón látottak alapján határozta el, hogy megépíti saját gépét, megfigyelte azok egyszerű szerkezeti felépítését. A megyei Levéltárban talált kérvényi szerint már 1911 tavaszán el akarta kezdeni az első próbarepüléseket, de támogatás híján kérése nem talált meghallgatásra. Utolérte a magyar feltalálók sorsa, az érdektelenség, pedig csak egy ócska fahangár kijavításához kért támogatást. Az 1911. október. 8-i első miskolci repülőnap így nem szerepelhetett. A veszteség nemcsak a lelkes fegyvermestert érte, hanem városunkat is, mert az esemény kimaradt a magyar aviatika történetéből a Közlekedési Múzeum gyűjteményében ma is látható gépének légcsavarja és az általa készítette motor a szerelvényekkel. A légcsavar 1920 mm átmérőjű fémágyba illesztett diófából faragott két lapárja úgy volt kiképezve, hogy a tengelyen elcsúsztatva a lapátok állásszöge a tengelyvégre szerelt kúppal változtatható volt. Ez az állítható légcsavar magában is olyan ötlet megy évtizedekkel megelőzte a század repülőtechnikáját. A motor öthengeres, léghűtéses, bőrszelepes forgó rendszerű volt, 700 mm átmérővel és 25 lóerő teljesítménnyel. Ebben az állapotban ma is megtekinthető a Petőfi Csarnok repülőmotor-kiállításán. A motoron az 1912-es szintet figyelembe véve sok eredeti új ötletet is alkalmazott. Sajnos, a repülőgépről nem maradt fenn semmilyen adat. A tehetséges fegyvermester városunk legöregebb motorosa, nemcsak repülőgépet szerkesztett, de motorkerékpárt, autót is építette. A világháború után a húszas éveken, nemzetgyűlési képviselő, ipari testületi elnök, és a kereskedelmi kamara alelnöke is volt. Úttörő tevékenysége alapján megérdemli, hogy ipartörténeti értékű nevét városunk megbecsült polgárai közé sorolják.

(forrás: Csorba László)