Megemlékezés államalapítónkról.
Magyar Krónika, augusztus 19.
Kovács Edit
Montreál
Magyar koronázási jelvények.
Az államalapítás 1000-ben I. Szent István király személyéhez (
977-1038 ) fûzõdik. I. István, Géza fejedelem és neje Sarolta fia.
995-ben nõül vette II. Sz. Henrik bajor herceg (késõbbi császár)
nõvérét, Gizellát, akiben magához hasonló buzgóságú élettársat nyert.
997-ben apja halála után kezdett uralkodni. 1000-ben, Szilveszter
pápától kapott koronával királlyá koronázták. Fõfeladatának tekintette a
magyar nemzet megtérítését és államának, nyugati értelemben való
megszervezését. Mindkét célját elérte nem csekély küzdelmek árán.
1083-ban az országos zsinat szentté avatta, amit a pápa is megerõsített.
Szent István volt az, aki a földmûvelésre való átvezetés és a
kereszténység felvétele után erõs államot szervezett. A magyar nemzet
nagy ünnepséggel üli meg augusztus 20-át, Szent István napját, és a
hozzá fûzõdõ államalapítást.
A magyar államalapítás elõzménye, a nemzet jövõjét meghatározó
honfoglalás volt, c:a 896-ban. A történelemnek ez az az idõszaka, amikor
a besenyõk nyomása alá került törzsek az Etelközbõl a Kárpátok
medencéjébe vándoroltak. Fõútvonaluk a Vereckei hágón át vezetett.
A törzsek elsõ szálláshelye az Alföld és a Dunántúl valamint a Maros
környéke volt. Az ország területén élt, más földmûves népekkel keveredve
vált a még jelentõs mértékben nomád pásztornép megtelepedetté,
földmûvelõvé.
Tűz Tamás:
Szent István király
Jól megjelölte ezt az ezredévet:
kereszttel írta rá kemény nevét,
mint halhatatlan győzelmi ék.
Alapkő lett, de kőnél súlyosabban
vetette el az épülő falakban
toronyszökkentő, férfias hitét.
Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején,
a bércre hág s egy országon tekint át,
hol hajnalpírban reszket még a fény.
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfútta reggelén.
Nem tétován, de biztos mozdulattal
lendül előre tervező keze,
míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal
a forró puszták zendülő szele.
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba
s pillantásával féltőn átkarolja
a frissen szántott szűzi földeket.
Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet,
hogy megkösse a rónák vad porát,
szőlő teremjen és kenyér, fehérebb
s hogy mindenki meglelje otthonát.
Áldott szigor, rendet hozó szelídség!
Arany szív, mely eltékozolja kincsét,
hogy új szívekben ragyogjon tovább!
Hát róla zengjen most a lelkes ének!
Uram, téged dicsérünk általa,
mert ő volt a te választott edényed,
apostolod; híved s a föld sava.
És ő volt ama bibliai sáfár;
kire be jó, hogy éppen rátaláltál,
midőn megvirradt napunk hajnala!
Augusztus 20. - Szent István ünnepe
"Ím eljött az áldott új nap
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ..."
A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett,
latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István
királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották
fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot
tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc
császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai
Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé
váltak a budai István-napok.
Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos
méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új
lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a
nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!
István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam
minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye
megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A
keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült
társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő
és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a
történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.
45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre
herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra
1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik.
Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új
kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében
1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
Tűzijáték – az ünnepségek elmaradhatatlan része
2001-ben – a millenniumi év tiszteletére – Budapesten, Miskolcon,
Siófokon és Zalaegerszegen is tartottak állami ünnepséget augusztus
20-án. A vidéki helyszíneken fesztiválok, színházi előadások, tűzijáték
és utcabál várta az ünneplőket.
A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i
rendezvényeknek; a nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak
rendezvényeket és része a programoknak a tűzijáték is.
Áldott kenyér
áldott a kéz, mely a
kenyérért dolgozik,
áldott, ha trágyát szór,
áldott, ha földet szánt,
áldott, ha gazt irt, permetez,
ha gépeit
az életért vezényli éj-nap
hét határt;
áldott a kéz,
kötélt ha hurkol harmaton,
s ha szór szét rend közt
hajnalon és vak napon,
áldott, ha rendet vág,
ha markot ver, ha köt,
kévét keresztel, rak kocsit,
majd asztagot,
áldott, ha csépel, s lesz mag,
szalma, pelyva és törek,
áldott, ha gépeivel – magát kímélve –
megrövidíti ugyanezt;
áldott, ha lisztet őröl,
korpát és darát,
kovászol és dagaszt,
keleszt, szakajt, formáz,
kenyér, pogácsa, lángos, kifli, kiscipó,
kuglóf, fánk, béles, rétes, torta – mind de jó!,
áldott a kéz, ha a lángot vezényli, hogy
finomra süljön, s kézbe foghatod;
legyen, ki szeg,
legyen, ki szel,
s mindig legyen mit osztani...
legyen kenyér,
legyen elég kenyér,
legyen mindig elég kenyér,
jusson mindenkinek mindig elég kenyér,
áldott, ki szeg,
áldott, ki szel,
áldott, ki ad
(ha tettet szemrehányás nem kísér),
áldott, ki kér
s ki elfogad,
s nem fintorogva válogat, és nem fecsérel,
áldott, mi úgy lesz részünk, mint a vér,
áldott kenyér,
mely ezredekre értünk lett a kincs,
kenyér, kenyér,
legyen fekete, barna vagy fehér,
halál, ha nincs,
s csak akkor döbbenünk rá, mennyit ér,
s áldott a száj, ha megköszönni kész
morzsáit is...
Szent István-himnusz
István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:
Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobbkezed.
Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.
Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobbkezed.
Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.
Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útjavesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.
Erényeid fénye – lángja
Szétragyogott hétországra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.
Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, – jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:
Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.
Kommentáld!