BÁSTI LAJOS (Keszthely, 1911. november 17. - Budapest, 1977. június 1. Eredeti neve: Berger Lajos, Felesége: Zolnay Zsuzsa, Lánya: Básti Juli szí­nésznők.) Szülővárosában a Premontrei Gimnáziumban érettségizett, itt tanulta meg az irodalom szeretetét, Arany János gyönyörű nyelvezetét. Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után felvette a Szí­nművészeti Akadémiára, ahol 1935-ben szerzett diplomát.

Pályafutását Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte. 1937-ben átszerződött a Ví­gszí­nházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941 tavaszáig még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett szí­npadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és í­rással foglalkozott. Egy hanglemezén Ady Endre, Babits Mihály, Verhaeren verseit adta elő, és fellépett a baloldali művészek irodalmi rendezvényein. 1945 tavaszán Várkonyi Zoltán Művész Színházába került. Két szerep eljátszása után az egyetlen produkciót megért Arizóna Irodalmi Varietét alapí­totta meg. 1945 őszén a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek - az 1968-72-es ví­gszí­nházi kitérőt leszámí­tva - haláláig tagja maradt. A Nemzeti Színház vezető művésze volt, Neve meghatározott szí­nészi stí­lust jelentett, tökéletes beszédtechnika, visszafogott szí­npadi mozgás, elmélyült karakterformálás, átgondolt játék, s nem utolsó sorban, a megjelenés utánozhatatlan eleganciája jellemezte.

A szép magyar beszéd elkötelezettje volt. 1953-60-ban beszédművészetet taní­tott a Szí­nművészeti Akadémián.

Kitüntetései:
Érdemes művész 1954, Kossuth-dí­j 1955, Kiváló művész 1963.
Arany Nimfa-dí­j - Monte Carló-i filmfesztivál 1965. - Az Iván Iljics halála cí­mű televí­ziós film cí­mszerepének alakí­tásáért.

Pályakezdését daliás szépsége, kellemesen zengő orgánuma határozta meg. Amorózó, bonviván, zsúrfiú volt a szerepköre. A hallgatás évei alatt szí­nészete beérett. A háború után szerepről szerepre bontakozott ki elmélyült karakterformáló készsége, nagy formátumú drámai ereje. Megtanult bánni előnyös adottságaival. Nem kihasználta, hanem használta, ha kellett ellenpontozta azokat. Tizenhét évig játszott Az ember tragédiájában. A magyar szí­nháztörténet legemlékezetesebb ÁDÁM-ja, legadekvátabb HIGGINS-e volt. ÁDÁM alakját több rendezésben, különböző értelmezésekben testesí­tette meg. Szerepformálásáról könyvet is í­rt, Mire gondolsz Ádám? cí­mmel.

Az ember tragédiája - Ádám, Éva és Lucifer Básti Lajos, Lukács Margit, Major Tamás

A Bánk bánban BÁNK és PETUR szerepében, Németh László A két Bolyai cí­mű drámájában BOLYAI FARKAS megformálásában nyújtott felejthetetlent alakí­tást, s ő volt az egyik legjobb LEAR KIRÁLY a magyar szí­npadon. Egyik legemlékezetesebb alakí­tása volt - több százszor - a fonetikatanár HIGGINS professzor Shaw Pygmalionjában. Később ezt a szerepet az Operettszí­nház My fair Ladyjében is megformálta.

Bánk bán szerepében

Németh László: A két Bolyai Básti Lajos, Kálmán György, Pápai Erzsi

Főbb szí­nházi szerepei:

BERÉNYI (Molnár Ferenc.: Delila),
NÁCI TISZT (Steinbeck: Lement a hold);
ALMAVIVA (Beaumarchais: Figaró házassága);
ÁDÁM, LUCIFER (Madách.: Az ember tragédiája);
ARMAND (ifj. Dumas: A kaméliás hölgy);
BÁNK BÁN (Katona Jószef: Bánk bán.);
FERDINÁND (Schiller: Ármány és szerelem);
HAMLET (Shakespeare: Hamlet),
HIGGINS (Shaw: Pygmalion);
SZEPI (Frisch: Biedermann és a gyújtogatók);
UNDERSHAFT (Shaw: Barbara őrnagy),
DANFORTH (Arthur Miller: A salemi boszorkányok),
BOLYAI FARKAS (Németh László.: A két Bolyai);
OEDIPUS KIRÁLY (Szophoklész: Oedipus király);
ÁGASS LÁSZLÓ (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk),
BRUTUS (Shakespeare: Julius Caesar);
BALLA GÉZA (Darvas József: Részeg eső),
LEAR KIRÁLY (Shakespeare: Lear király),
THOMAS FINLAY (Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara),
DR. MESZLÉNYI LÁSZLÓ (Salamon Pál: Magadra kiálts),
MENENIUS AGRIPPA (Shakespeare: Coriolanus),
HIGGINS (Loewe-Lerner: My Fair Lady);
GOGA FELICIÁN: Déry Tibor: Bécs),
SÁRKÁNY BÉLA PROFESSZOR (Német László.: Szörnyeteg);
HARMADIK TANÚ (Peter Weiss: Vizsgálat),
A MINISZTER (Thurzó Gábor: Az oroszlán torka),
A PROFESSZOR (Vészi Endre: Statisztika),
HARPAGON (MoliÄ?re: A fösvény);
MAULER (Bertolt Brecht: A vágóhidak Szent Johannája),
EUSEBIUS (Sánta Ferenc: Az áruló),
DANTE (Dante: Isteni szí­njáték);
EDGAR (Strindberg: Haláltánc);
FÜLÖP SPANYOL KIRÁLY (Ferdinand Bruckner: Angliai Erzsébet),
PRÓNAY (Sükösd Mihály: A kivülálló),
GREGORY SOLOMON (Miller: Alku);
HALVARD SOLNESS (Ibsen: Solness épí­tőmester),
PETKOV (Shaw: A hős és a csokoládékatona),
PERELLA (Illyés Gy.: Tiszták);
SAM NASH (Neil Simon: Hotel Plaza),
HICKMAN (O’Neill: Eljő a jeges);
ZSELLYEI BALOGH ÁDÁM (Móricz Zsigmond: Úri muri),
DÁVID FERENC (Páskándi Géza.: Vendégség);
VIII. KELEMEN PÁPA (Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka),
LJAPKIN-TYAPKIN JÁRÁSBÁRÓ (Gogol: A revizor),
JEGOR BULICSOV (Gorkij: Jegor Bulicsov),
DESIDERIUS APÁT (Németh László: VII. Gergely),
PETUR BÁN (Katona József: Bánk bán),
EDGAR (Dürrenmatt: Play Strindberg);
AZ ÚR HANGJA (Madách: Az ember tragédiája),

Könyvei: Sziréna (1942); Mire gondolsz, Ádám? (1962)

Strindberg: Haláltánc Edgar szerepében

Lear Király szerepében - Fotó: Koncz Zsuzsa

Higgins professzor szerepében

Több mint 30 film, s számtalan televí­ziós produkció őrzi alakí­tásait. Filmen a harmincas évek közepétől kezdve szerepelt. Kezdetben "hősszerelmes" szerepeket alakí­tott, csak 1945 után jutott el a nagy formátumú jellemábrázoláshoz. (Merénylet, 1959; Iván Iljics halála, 1965 - tv-film). Az utóbbi filmben nyújtott alakí­tásáért Arany Nimfa-dí­jat kapott a Monte Carló-i filmfesztiválon. Megcsillogtatta humorát (Butaságom története, 1965; Történelmi magánügyek, 1969) c. filmekben. Munkásságát a televí­zióban portréfilmben mutatták be (A főszerepben Básti Lajos, 1970).

Filmek:

SZENT PÉTER ESERNYŐJE 1935,
AZ ARANYEMBER 1936,
TOMI, A MEGFAGYOTT GYERMEK 1936,
MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY 1936,
3 : 1 A SZERELEM JAVÁRA 1937,
120-AS TEMPÓ 1937,
AZUREXPRESS 1938,
PILLANATNYI PÉNZZAVAR 1938,
TÖKÉLETES FÉRFI 1939,
HAZUGSÁG NÉLKÜL 1945,
TÜZ 1948,
BESZTERCE OSTROMA 1948,
EGY ASSZONY ELINDUL 1948,
DÉRYNÉ 1951,
FÖLTÁMADOTT A TENGER 1953,
FEL A FEJJEL 1954,
AZ ÉLET HÁDJA 1955,
KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL 1955,
ÜNNEPI VACSORA 1956,
MERÉNYLET 1959,
GYALOG A MENYORSZÁGBA 1959,
HÁROM CSILLAG 1960,
KATONAZENE 1961,
MEGSZÁLOTTAK 1961,
NAPPALI SÖTÉTSÉG 1963,
A KŐSZÁVÜ EMBER FIAI I-II. 1965,
BUTASÁGOM TÖRTÉNETE 1965,
EGY MAGYAR NÁBOB 1966,
KÁRPÁTHY ZOLTÁN 1966,
UTÓSZEZON 1966,
VÁLTOZÓ FELHŐZET 1966,
TANULMÁNY A NŐKRŐL 1967,
ELSIETETT HÁZASSÁG 1968,
TÖRTÉNELMI MAGÁNÜGYEK - 1969,
ÉRIK A FÉNY 1970,
SZERELMI ÁLMOK I-II. 1970,
SZEMTŐL SZEMBE - 1970,
HAHÓ, ŐCSI! - 1971,
RÁSZEDETTEK - 1972,

Televí­ziós produkciók:

GÖMBÖC 1961,
HOTEL GERMÁNIA 1962,
A LÓVÁTETT VÁROS 1963,
A TENGER CSENDJE 1965,
IVÁN ILJICS HALÁLA 1965,
AZ ASSZONY BELESZÓL 1965,
OTHELLO GYULAHÁZÁN 1966,
A SZÁZEGYEDIK SZENÁTOR I-III. 1967,
NYARALÓK 1967,
A HAMIS NÉRÓ 1969,
LEGENDA A PÁNCÉLVONATRÓL 1969,
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA 1969,
A SZÁJKOSÁR 1969,
VOLT EGYSZER EGY BORBÉLY 1970,
BOLYAI JÁNOS 1970,
A 0416-OS SZÖKEVÉNY I-V. 1970,
BÖZSI ÉS A TÖBBIEK I-III. 1970,
SZÉCHÉNYI MEGGYILKOLTATÁSA 1971,
ARANYLIBA - 1972,
II. RICHARD - 1975,
VOLPONE - 1975,
ABIGÉL - 1978,

Básti Lajos sí­remléke a Farkasréti Temetőben