Péchy Mihály (1755 – Fejérszék, 1819. február 19.) építész, mérnökkari tábornok. A bécsi mérnökakadémiát végezte el, majd különböző hadmérnöki beosztásokban szolgált. 1809-ben Győr védelmét vezeti. Korai építészeti műveire a klasszicizmusba hajló késő barokk a jellemző. Fő művei, a Debreceni Református Nagytemplom (1805–1821) és a Debreceni Református Kollégium (1804–1818) már a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotásai.

• 1788-ban mint mérnökkari főhadnagy részt vesz a törökök elleni harcokban.
• Az 1790-es években a franciák (Napóleon) ellen harcol, hol hadifogságba esik: Kazinczy László 1794. szeptember 8-án Kazinczy Ferencnek küldött levelében a „burkus" háború eseményeinek leírása mellett arról küld értesítést, „Hogy szegény Péchy Miháy a Francziáknál fogva van, azt tudjátok."^[1]
• 1801-ben - Nagyszebenben állomásozva - Debrecen városától megbízást kap református kollégium újjáépítési terveinek kidolgozására, majd 1802-ben - úgy a kollégium, mint a Szent András templom teljes leégése után - az új "Nagytemplom" terveinek elkészítésére. Míg a kollégium nagyrészt tervei szerint épül meg (újdonságnak számító klasszicista stílusban), addig a Nagytemplom terveinek igen hányatott a sorsa; pénz és megfelelő építőmester hiányában többször áttervezésre késztetik, végül a templomot a Péchy Mihály terveit is felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették fel.
• 1809-ben a Győri vár parancsnoka, s a vesztes győri csata után - kapott parancsa értelmében - feladata volt a várat legalább 7-8 napon át tartani, egy felmentő sereg reményében. Az ostrom 1809. június 14-én kezdődött. A kis létszámú (1832 fő) védősereg hősien kitartott, s csak június 22-én - miután az éjszakai támadás során az élelmiszerkészletek nagy része megsemmisült - döntöttek úgy, hogy a várat - amennyiben addig nem érkezik felmentő sereg - június 24.-n délután 4 órakor tisztességes feltételek mellett feladják^[2]. A kapitulációval Péchy Mihály francia hadifogságba esik, de szeptember 8-án — becsületszóra — fogolycsere útján kiszabadul^[1].
• 1810-ben ezredes
• 1813-ban tábornok
• 1815. június 2-án nyugdíjba vonul.