86 éve

1944-ben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott inasként, 1945-ben a miskolci nyomdába került, ahol kitanulta a nyomdászmesterséget. 1945 óta a kommunista párt tagja, 1949-50-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt. 1950-ben a Petőfi Akadémiára küldték, 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954. novemberében kinevezték a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé, a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság tagja, majd a megyei pártapparátus vezetője lett. 1958-59-ben az "Északmagyarország" című lap felelős szerkesztője volt, 1961-ben a Pártfőiskola hallgatójaként oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, 1962-től a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkáraként, 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, 1973-tól az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1974-ben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság élére került. 1980-ban az MSZMP KB tagjává választották, 1984. decemberétől a Budapesti Bizottságának első titkára lett, 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987.06.25-én választották a minisztertanács elnökévé, kormányprogramjával bevezette az értéktöbbletadót és a személyi jövedelemadót, a keleti országok között elsőként. Támogatta a piacgazdaságilag orientált reformprogramot., de a "szocialista megújulás" mellett szállt síkra. 1988.05.23-án a visszalépett Kádár János helyét foglalta el az MSZMP főtitkári posztján. Hozzájárult Nagy Imre és társai szerepének átértékeléséhez, a romániai magyarság ügyében tett külpolitikai kísérlete kudarccal végződött. 1988.11.24-én Grósz Károly helyett, mivel a meghirdetetett reformpolitikát egyre inkább fékezte, Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a parlament. 1989.10.08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult a politikai élettől.