Megszületett Zemplén Géza Kossuth-díjas kémikus, a magyar gyógyszeripar fejlesztésének egyik meghatározó alakja.
132 éve
1883. október 26-án született Trencsénben. Mivel édesapja a
Postánál volt állami hivatalnok, ezért sokat költöztek. Elemi- és
középiskolai tanulmányait Fiumében végezte. Emiatt korán megismerkedett a
többnyelvű környezettel. Kitűnő érettségivel és három idegen nyelv
magabiztos ismeretével könnyen felvették az Eötvös Kollégiumba,
Budapestre. Ennek révén elvégezte a budapesti Tudományegyetem
Bölcsészettudományi karát. 1904-ben, egyéves kötelező gyakorló tanári
működését Than Károly mellett töltötte a Markó utcai, V. kerületi Állami
Főreáliskolában. 1905-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskola vegytan
tanszékén volt tanársegéd Selmecbányán, majd ugyanitt 1906-ban
adjunktussá nevezték ki.
1907-ben állami kiküldetéssel tanulmányútra küldték Berlinbe. Itt
Emil Fischernél dolgozott, aki a szerves kémia nagymestere volt.
Fischerrel közösen publikált eredményeinek híre itthon is elterjedt.
1910-ben tért haza, a budapesti Tudományegyetem 1912-ben magántanárrá
habilitálta.
1913-ban a József Műegyetem pályázatot hirdetett a szerves kémia
tanszékére, itt ki is nevezték egyetemi tanárrá, és ezt a tisztséget
több mint 40 éven át töltötte be.
Nagyon lelkes volt munkája iránt még a háborúban is, annak
ellenére, hogy nem tudott megfelelő eszközökhöz jutni kutatásaihoz. A
világégés aztán Zemplént gyakorlati feladatok megoldására késztette:
háború követelte anyagokat kellett előállítania és pótolnia.
1915-ben a Chinoin gyár kémiai tanácsadója lett. Ekkor a gyár
gondoskodott a kutatásaihoz szükséges anyagokról. A háborúban tett
munkálataiért a hadügyi kormányzat Zemplént „népfelkeltő
mérnöki-alezredes” címmel jutalmazta. Az ipari problémák mellet
folytatta szénhidrátkémiai-kutatásait. Ekkor fedezte fel híres
módszerét, az acetilezett cukrok Na-metilátos elszappanosítását. A
Zemplén-féle dezacetilezés lényege, hogy metanolos közegben katalitikus
mennyiségű nátrium-metilát jelenlétében az acetilcsoportok metil-acetát
formájában távolíthatók el, és így még az érzékeny cukrok is intaktak
maradnak. Az oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle
cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd ezt
acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig metanolos
nátrium-metiláttal kezelik. Ugyancsak fontos felfedezése volt a
glikozidok szintézise higany-acetátos módszerrel.
A Chinoin gyárral való kapcsolata során a gyógyszeriparban is
maradandót alkotott. Eredeti gyógyszerkutatásnak számított, hogy számos
új barbitursav-származék mellett új hidantoin-származékokat is
szintetizált.
Munkája elismeréseként számos díjjal jutalmazták:
• 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd
• 1927-ben rendes tagjává választották,
• 1928-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját,
• 1932-ben a Hunyadi Mátyás emlékére alapított Corvin koszorúval tüntették ki.
A 30-as, 40-es években termékeny korszakát élte. Megoldotta számos
vegyület szerkezetfelderítését, majd szintézisét. Emiatt a vizsgálatok
miatt fordult figyelme a növényekben előforduló hatóanyagok izolálására
és ipari hasznosítására.
1940-ben, tudományos munkájának elismeréseként a Német Kémikusok
Egyesülete meghívta Berlinbe, egy előadás megtartására. Kutatásait a II.
világháború alatt is folytatta.
1946-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli
tagjának. 1947-ben elfogadta a washingtoni Georgetown Egyetem
vendégprofesszori meghívását, és egy évet eltöltött itt kutatómunkával.
1948-ban a legelsők között kapta meg a Kossuth-díj arany fokozatát, és tagja lett a Tudományos Tanács öttagú elnökségének.
Több mint 200 közlemény és egy nagy terjedelmű kézikönyv megírásával is foglalkozott.
Zemplén Géza 1956. július 24-én rákban hunyt el Budapeste
Kommentáld!