Nemes Nagy Ágnes

Kossuth- és József Atttila-díjas költő, műfordító, esszéíró

(Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.)

Mindvégig eredeti nevén publikált és Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Ebben az évben belépett a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az "Újhold" c. irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 között augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

Francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a "Köznevelés" c. pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára, 1958-tól szabadfoglalkozású író lett.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda 3 személynek.

Művei

• Kettős világban (versek)
• Szárazvillám (versek és műfordítások)
• Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
• Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
• Aranyecset (keleti mesék)
• Ki ette meg a málnát? (verses képeskönyv)
• Lila fecske (gyermekversek)
• Napforduló (versek)
• A lovak és az angyalok (válogatott versek)
• Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
• 64 hattyú (esszék)
• Mennyi minden (gyermekversek)
• Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
• Szökőkút (gyermekversek)
• Éjszakai tölgyfa (versek)
• Egy pályaudvar átalakítása (versek)
• Között (összegyűjtött és új versek)
• Metszetek (esszék)
• A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
• Látkép gesztenyefával (esszék)
• Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
• Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
• A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
• Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
• A hegyi költő (Tanulmánykötet Babits Mihályról)
• Az élők mértana I-II.