Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.
Rubik Ernő 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, adjunktus, majd docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője lett az "...És játék" című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított Rubik Stúdió néven, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-1988 között három alapítványt hozott létre. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.
A Magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót vezeti, valamint játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal foglalkozik. Munkásságát 1983-ban Állami Díjjal, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal ismerték el.
Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó. Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó és a Rubik-óra is.
Rubik Ernő, saját bevallása szerint, nem törekszik arra, hogy felülmúlja a Rubik-kocka sikerét. "A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz." - vallotta a feltaláló. "Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem."
A mérnök, feltaláló egy strukturális probléma megoldása során alkotta meg azt a 26 különálló kis színes kockából álló logikai játékot, ami azóta meghódította a világot, s amit "bűvös kocka"-ként ismerünk. Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, és 1977-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik-kockák és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek. Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.
Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is és ezért könnyen értékesíthető. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. És a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett az az; hogy 3 dimenziós továbbá az, hogy akárhogy is mozgatjuk, a játék egyben marad.
Díjak
Az 1978-as magyar BNV-díj;
a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja;
1980-ban több országban nyert díjakat: így Angliában, Németországban, Franciaországban. Angliában például a Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, amelyet minden évben csak egyetlen játék kaphat meg. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe.
Ifj. Rubik Ernő játék tárgyú szabadalmai
(zárójelben a lajstromszámmal és a bejelentés napjával)
- Térbeli logikai játék (170 062, 1975.01.30.) "Bűvös kocka"v. "Rubik-kocka"
- Tolókás logikai játék (180 167, 1980.09.01.)
- Térbeli logikai játék nyolc játékelemmel (180 384, 1980.10.02.) 2x2x2-es kocka
- Térbeli logikai játék (180 385, 1980.10.03.) oktaéder
- Térbeli logikai játék (180 387, 1980.10.28.) 2x3x3-as test
- Formaépítő játék (180 392, 1980.11.18.) "Kígyó"
- Térbeli logikai játék (180 612, 1980.11.09.) 2x6-os bűvös henger
- Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal (192 686, 1985.03.29.) "Bűvös négyzetek" v. "Karikavarázs" v. "Rubic's Magic"
- Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék (194 743, 1985.03.04.)
- Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer (198 398, 1986.03.21.) a "Bűvös négyzetek" elektronikus változata
- Térbeli fejtörő játék (205 018, 1989.03.10.)
- Elemes térbeli logikai játék (207 233, 1989.07.21.) "Triamid"
Ipari minta
- Játék (80 582, 1982.03.18.) "Bűvös dominó"
Oltalom nélkül kifejlesztett játékok
- "Rubik óra" v. "Rubic's Clock"
- "Rubik gubanc" v. "Rubic's Tangle"
Ernyey Gyula: "Tárgyvilágunk 1896-1996", Budapest-Pécs, 1998. c. könyvében a következő módon mutatja be a bűvös kockát:
"A magyar tárgytervezés legnagyobb sikerét és darabszámát egy iskolai szemléltető eszköznek kidolgozott logikai rejtvényjáték produkálta. A Műegyetem építész karát elvégző és az Iparművészeti Főiskolán a másoddiploma megszerzése után oktatóként működő Rubik Ernő (sz. 1944) diákjai számára keresett szemléltetőeszközt a térgeometria, a szerkesztés, a formatan bizonyos összefüggéseinek illusztrációjához. A hat eltérő színű mezőt alkotó 3x3x3 kiskocka közül huszonhat elforgatható a csomópontot képző hatágú tengely körül. A konstrukciót alkotó elforduló elemek kapcsolódási pontjai egyfajta állandó, rugalmas mechanikai szorításban tartják egymást. Így a modulok mobilitása, illetve az egymáson elforduló csoportok mozgatása is biztosított. A játék során tapasztalható végtelen logikai komplexitást, a bonyolult matematikai és formatani problémákra adott szellemes válaszokat tehát egy igen egyszerű, mindenki által manipulálható, geometriai alapformákból álló tárgy hordozza.
A fokozatosan összerendezett színcsoportok, a nagyfokú manualitás, a térbeli gondolkodás egyfajta állandó kihívást, ugyanakkor fokozatos sikerélmény biztosít a játékosnak. Így a bűvös kocka a problémaorientált gondolkodás, a fizikai cselekvés és a pszichés ráhangolódás igen intenzív egységét képes magába sűríteni. A korszak kereskedelmi és gyártási kultúrája azonban nem volt képes felnőni a tárgyban rejlő potenciális lehetőségekhez. Az akkoriban rugalmasabb struktúrában tevékenykedő ipari szövetkezetek egyike gyártotta le az első kisebb szériát, amely ezáltal úgy került a trafikok, játékboltok kínálatába, hogy semmiféle marketing vagy reklám nem kísérte a debütálást. Végül az állam egyik monopolhelyzetben lévő külkereskedelmi vállalata, a Consumex vitte ki a játékot a nürnbergi játékvásárra, ahonnan pár példány eljutott Amerikába is, felkeltve néhány tengerentúli, a permutációcsoportok problémáján dolgozó matematikus érdeklődését. Majdnem 1980-ig tartott azonban, míg egy erdélyi származású, Londonban élő magyar üzletembernek sikerült gyártási és forgalmazási szerződést kötnie a kockát nagy sorozatban gyártani és eladni képes amerikai vállalattal. A történet vége ismert: eddig több mint kétszázmillió darab bűvös kocka (angolul: Rubik's Cube) került forgalomba legálisan, és mintegy ötvenmillióra teszik a hamisítványok számát."
Megjelenése után a Rubik-kocka, ez az egyszerű és mégis különös logikai játék tüneményes sebességgel, járványszerűen elterjedt az egész világon és több országban az Év játéka az 1980-as években. Komoly tudósok könyveket írtak a kocka elméletéről és használatáról, világszerte kocka-forgató versenyeket rendeztek - és ezeket általában egyre fiatalabb gyermekek nyerték... Magyarországon, számos új játékot kitalálva, logikaijáték-iparág született, néhány gyártó és termék azóta is létezik.
Az innovatív ötletek gyártmánnyá fejlesztésére szakosodott Rubik Stúdió alapítója és vezetője, Rubik Ernő is jelentkezett új játékokkal, ilyen a bűvös kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985), és egyéb, fentebb felsorolt játékok.
Az alma nem esett messze a fájától, hiszen a feltaláló édesapja, id. Rubik Ernő gépészmérnök maga is újító ember volt: 1936-ban, Esztergomban megalapította az Aero-Ever Kft.-t és megkezdte a repülőgép-építést. Az 1963-ig működő gyárukban vitorlázó és motoros sportrepülőgépek készültek, számos szabadalmazott műszaki megoldást alkalmazva. Rubik Ernő 1935-91 között 32 géptípust tervezett (később pedig még egy ultrakönnyű gépet). 1960-ban tervezte "R-26 Góbé" típusú vitorlázógépét, alumínium-építésű gépcsaládjának tagját, amelyet az egyik legsikerültebb iskolagépként tartanak számon külföldön is. Több mint ezer repülőgépe repült.
Id. Rubik Ernő repülési és jármű tárgyú szabadalmai
(zárójelben a lajstromszámmal és a bejelentés napjával)
- Összerakható részekből álló vízijármű, különösen kajak (128 652, 1940.04.03.)
- Eljárás falégcsavarok belépőélének fémvértezettel való ellátására és ily eljárással előállított légcsavarok (137 308, 1944.01.26.)
- Gyorsan oldható gyűrűs bekötő vasalás repülőgép hordfelületekhez (144 737, 1957.04.17.)
- Repülőgépszárny és eljárás annak előállítására (149 333, 1960.05.27.)
- Könnyűfém vitorlázó-repülőgép törzs (150 686, 1962.02.06.)
- Repülőszerkezet, amely főleg pilóta lábával való felé- és leszállásra alkalmas (190 047, 1982.12.01.)
- Szárnyszerkezet repülőszerkezethez, elsősorban könnyű repülőszerkezethez, például sárkányrepülőhöz (194 111, 1985.04.29.)
A bűvös kocka tényleges felépítése, szerkezete leginkább a szabadalmi leírásból (lajstromszám: 170 062) ismerhető meg. Nézzük milyen is valójában ez a kocka. A térbeli logikai játékok családjába tartozik, létrehozása egyúttal ezek egyik alaptípusának megteremtését is jelentette, s az ilyen típusú játékeszközök tömegének kidolgozásához adott ihletet más feltalálók számára.
A logikai játékok e típusánál a játékeszköz testét képező elemek egymással kapcsolódó csoportjai tömbszerűen mozdulnak el, mintha az egész test rendeződne át egy-egy mozgatással. Ezzel ellentétben például a jelzőtestes logikai játékoknál leginkább csak maguk a jelzőtestek mozognak, általában az alaptestben kialakított hornyokban. Magának az alaptestnek az átrendeződése a logikai játékok esetében többnyire csak látszólagos, ahogy a jelen találmány esetében is, mivel maga a test is csak látszólag tömör. Amint az eredeti szabadalmi leírás ábráin látható, a kocka elemeit egy hatágú tengelykereszt tartja, ennek szárai körül fordulhatnak el a kocka egyes sorai, maga a kocka valójában csak egy, elemekből összeállított héj, amelynek csak a külső felülete kocka alakú.
Ebből következően viszont nagyon bonyolult az építőelemek geometriája, hiszen amíg a külső felület szabályos kocka, addig az elemek mozgása gömbfelület mentén történik. A kocka és a gömb összeházasítása pedig a matematikusoknak is csak a végtelenben sikerül, lásd a Ludolf-féle szám, a ? számítási nehézségeit. A gyakorlat azonban mindig könnyedén túllép az ilyen elvi nehézségeken, ahogy ez a Rubik-kocka belső szerkezetében is megvalósul. Az elemek belső geometriája tehát azért ilyen bonyolult, mert a forgás gömbfelület mentén történik, tehát az egymáshoz képest elmozduló szomszédos elemek egymáson elcsúszó felületei egy képzeletbeli gömbfelület részét képezik. Ennek a gömbfelületnek a részfelületei jelennek meg a darabjaira szedett kocka elemein, mint belső csúszófelületek.
A találmány két kiviteli alakot tesz lehetővé, egy háromszor hármas kockát és egy kétszer kettest. A későbbi továbbfejlesztők számos változatot, négyszer-négyes, ötször-ötös stb. összetettségű kockákat dolgoztak ki, de felmerül a kérdés, hogy milyen gyakorlati céllal, hiszen a világsikerré váló háromszor hármas változat "kitekergetése" is rendkívül nehéz.
A Rubik-kocka mindenki számára fogalommá vált az egész világon.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!