Szinyei Merse Pál apostol Kristóf Ágoston Ulrik Félix (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.

• Szinyei Merse Zsigmond csibukkal (1866), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Szinyei Merse Kálmán (1866), Magyar Nemzeti Galéria
• Faun és Nimfa (1868) - jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

A faun ötletadója feltehetően Böcklin Pán a nádasban című 1857-es festmény volt, amely a Neue Pinakothekban volt kiállítva. Böcklin sejtelmes sötét nádasa helyett azonban Szinyei virágos, lombos erdőt festett. A festményen közel egy évig dolgozott, közben négyszer kezdte újra. Ez volt az első igazán nagy képe, amely közönség elé került a Münchner Kunstverein tárlatán, 1868-ban. Ezután egy nemzetközi kiállításon volt látható szintén Münchenben, erre a kiállításra legjobb barátja Benczúr Gyula adta be, majd Piloty kívánságára Bécsben és Pesten is bemutatták. Jó kritikák születtek a festményről, de ennek ellenére sem kelt el; 1900-ban került múzeumba Szinyei tulajdonából.

• Szinyei Merse László (1868) - Magyar Nemzeti Galéria,
• Anya és gyermekei (1868-69), Magántulajdon, New York

A festmény azonnal elkelt, egy műkereskedő vette meg és állította ki galériájában, és nem sokára továbbadta, így nem kerülhetett bele az 1869-es nemzetközi kiállítás anyagába, amit Szinyei bánt, de a képért kapott összegből végre elutazhatott Velencébe. Az Anya és gyermekei Amerikába került és közel egy évszázadra eltűnt, s csak a 20. század végén talált Szinyei Merse Anna, az életművet kutató monográfus.

• István és Béla, Magántulajdon (1868)
• Mályvák (1868-69), Budapest, Kiscelli Múzeum,
• Pogányság (1868-69), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• A hinta (Nyaralók, Kertben, Hintázók) (1869) Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Szerelmesek (1869), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Ruhaszárítás (Teregetés, Mosónők, Ténsúrfi) (1869), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Szinyei Merse Ninon arcképe (1870), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,

Ninon (1870)

• Puszta gólyával (1870), Biberach an der Riss, Stadtische Sammlungen,
• Szerelmespár (1870), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,

A kép azonnal elkelt és Amerikába vándorolt, csak évtizedekkel később került vissza Magyarországra, de sérülten. Szinyei a képét a "legtökéletesebben kidolgozott munkám"-ként jellemezte^[2]

• Idill (1872), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Rokoko (1872), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Majális (tanulmány, 1872), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Majális (1873), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,

Szinyei mondta a képről 1896-ban: "… nem akart mást ábrázolni, mint amit világosan kifejez: egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez."^[3] A képen Szinyei (hátat fordítva) és barátai jelennek meg, köztük sógornője, Probstner Mária. A szereplőket modellekről festette, a tájat emlékezetből, minek következtében komponálnia kellett. A bécsi világkiállításon szerepelt, de nem úgy, ahogy Szinyei szerette volna; díjat nem kapott érte, viszont a Fürdőházikó a Stanbergi tavon bronzérmes lett, ám ez őt nem vigasztalta. A képet Bécsből Jernyére vitte.

• 1873 Műterem, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1873 Kerti padon, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1873 A zöldben, Magántulajdon
• 1874 Félix, Magántulajdon
• Lilaruhás nő (1874), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,

Lilaruhás nő (1874)

Hatalmas sikert arat, de a kritikusok számára nem tetszik, hogy a kép műteremben készült, valamint azt is sérelmezik, hogy hagyományos elemekkel kivitelezte a képet.

• A tavasz ébredése (1878), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Szirmay Alfréd gróf arcképe (1879), Miskolc, Herman Ottó Múzeum
• Szirmai Alfrédné grófné arcképe (1879),^[4] Miskolc, Herman Ottó Múzeum
• A művész feleségének portréja (1880), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Léghajó (1882), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1882 A pacsirta, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1883-94 Patak, Magántulajdon
• 1884-95 Hóolvadás, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1896 Pipacsos mező, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1897 Szinyei Merse Rózsi, a művész lánya, Magántulajdon
• 1900 Őszi tájkép, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1901 és 1905 között Tél, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1902 Virágzó almafák, Horpács, Mikszáth Kálmán Emlékház,
• 1902 Pipacsos mező, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1907 Gesztenyefa, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• 1909 Mező, (olaj,vászon 60x70),Miskolc, Herman Ottó Múzeum,
• 1911Lilavirágos rét,(olaj,vászon 60,5x70),Miskolc,Herman Ottó Múzeum