Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kutatások a II. világháború után
A hidrogénbomba Teller Ede találmánya.
Az 1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat.
Azonban 1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, s mivel tartani akarja velük a lépést, Truman elnök ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttműködő nagyszerű fizikusokból álló csapat szétszéledt és új emberekből kellett összeverbuválni a kutatócsoportot.
A hidrogénbomba működése
Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá, igen nagy mennyiségű energia szabadul fel.
Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd évek óta a világegyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, így a Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet), amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek.
A magas hőmérsékletre és a nagy nyomásra pedig azért van szükség, mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közöttük fellépő elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen ilyen hely van, ahol ilyen viszonyok előfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében. Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához.
E két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, s ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba.
A "recept":
A kísérlet
A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén.
A kísérlet sikerült. Az emberek ellopták a tüzet az égből. Ettől a dátumtól a tengerészeti térképeken egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését.
Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti.
(forrás:webv.extra.hu)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!