Görbe János (Jászárokszállás, 1912. november 15. – Budapest, 1968. szeptember 5.) Kossuth-díjas magyar színész, Görbe Nóra színésznő édesapja.
Hosszú utat kellett végigjárnia, míg elindulhatott a színészi pályán, volt bojtár, címfestőinas és munkás. Az 1930-as években Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, utána hosszú évekig vidéken játszott, mielőtt a fővárosba szerződött volna. 1939-ben a Belvárosi Színházban mutatkozott be, majd számos teátrumban megfordult, így kétszer a Nemzetiben is.
Sovány, csontos alkata megnőtt, kissé rekedtes hangja áttüzesedett szerepei formálása közben. Atmoszférája támadt játékának, ha színpadra lépett többek között Budai Nagy Antal, Balga (Csongor és Tünde), Petur (Bánk bán), Alekszej matróz (Optimista tragédia) vagy a Trisztán epizódfigurája szerepében. A nemzeti sors nagy erőfeszítéseit, legmélyebb igazságait és panaszait lehetett rábízni, mert hitele és embersége volt minden szavának, amikor a küzdő és szenvedő sorba taszított egyszerű ember jellemét ábrázolta. Alakításainak életszerűsége gondos szerepelemzés, az alakok tulajdonságainak alapos kibontása révén valósult meg színpadon és filmen egyaránt.


Görbe János és Bara Margit színművészek jelenete Vészi Endre Fekete bárány című színművének előadásán a Jókai Színházban.
Budapest, 1957. május 29.
MTI Fotó: Tormai Andor
1939 óta filmezett, a kiváló filmrendező, Szőts István is felfigyelt első alakítására: "Valódi népi típus volt: megjelenése, tartása, mozgása, arcvonásai. Nyers és sokszor szinte brutális durvasága egy szelíd nézéssel vagy tétova félmozdulattal átváltott lírai költészetbe és bensőséges gyöngédségbe" - mondta később, amikor az Emberek a havason című nagysikerű filmje főszerepének kiosztását indokolta. Az 1942-ben forgatott filmballada nagy feltűnést keltett a Velencei Biennálén, nem kis részben a Görbe János alakította Csutak Gergely székely favágó egyszerűsége, természetes embersége, drámai ereje révén.
Paraszti hősöket, kérges tenyerű plebejusokat, munkásokat játszott filmek sorában, majd a Föltámadott a tengerben (1953) Petőfi Sándort alakította. Kiemelkedő része volt Makk Károly 1958-ban forgatott filmje, a Ház a sziklák alatt sikerében. A Jancsó Miklós rendezte Szegénylegényekben (1965) az egyik kulcsfigurát, a saját bőre mentésének reményében besúgóvá váló betyárt, Gajdort játszotta páratlan szuggesztivitással. Sánta Ferenc könyvéből Fábri Zoltán rendezte 1965-ben a Húsz órát, amelyben Görbe János alakította az indulatos Balog Anti szerepét – többek között ez is filmtörténeti érték.
1951-ben megkapta a Kossuth-díjat, más hivatalos művészeti elismerésben nem részesült. 1968. szeptember 5-én halt meg Budapesten. 1957-ben született lánya, Nóra is a színi pályát választotta, ő volt a televízió népszerű Linda-sorozatának főszereplője.