Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.), gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Bláthy mondta ki először, hogy egy vezető, vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére. Zipernowsky felismerte fiatal munkatársa képességeit, és az 1884. évi Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon a Ganz gyárat már Bláthy képviselte. Itt megismerte Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerét. Bláthy rögtön felismerte annak gyengéit. Hazatérve beszámolt Zipernowskynak, aki Déri közreműködésével már dolgozott az áramelosztás rendszerén. Bláthy tapasztalatai új lendületet adtak a kísérleteknek, amelyek kibővültek az indukciós készülék zárt vasmagos kialakításával. (Bláthy ugyanis 1884 nyarán behatóan tanulmányozta Faraday 1883-i, elektromágneses indukciót felfedező kísérleteinek leírását, és rájött arra, hogy már Faraday felismerte a pólus nélküliség – a zárt vasmag – jelentőségét. Így azután nem meglepő, hogy – 1884 júliusi-augusztusi keltezéssel – indukciós készülékekkel kapcsolatos kísérleteket jegyeztek fel a Ganz gyárban. Az események ettől kezdve felgyorsultak. A villamossági üzemben 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. A szakvilágnak az 1885. évi budapesti Országos Kiállításon mutatták be. Kisebb megbízások után -elsősorban Galileo Ferraris véleménye alapján megrendelték az első nagyszabású erőművet Róma városa részére, mely 1886 októberében üzembe került. A növekvő szükséglet új erőmű megépítését tette szükségessé. A Rómától 28 km-re fekvő Tivoli környékének vízeséseit használták ki. A megbízást a Ganz kapta. Az erőmű hat vízturbinával kapcsolt 5000 V kapocsfeszültségű generátorai párhuzamosan működtek a régi római erőmű gőzgépes generátoraival. A két erőművet a világon elsőként nagyfeszültségű távvezeték kötötte össze. Számos egyéb találmánya is volt, például a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Ezen kísérleteinek egy részénél közreműködött Neustadt Lipót. 1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A minden lakásban megtalálható "villanyóra" lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta.
Kivételes képességekkel rendelkezett, káprázatos fejszámoló volt, páratlan emlékezőképességgel bírt. A Magyar Autóklub alelnöke volt, autóversenyek bírálóbizottsági tagja. Szenvedélyes kutyabarát, kutyatenyésztő. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt. Rövid betegség után 1939. szeptember 26-án hunyt el.