Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRES MAGYAROK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Diószegi Sámuel (Diószeghi Sámuel) (Debrecen, 1761. január 5.[1] – Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, botanikus.
Debrecenben született. Leghíresebb művét, az 1807-re elkészült Magyar Füvészkönyvet, mely többnyire hazai növényfajokat ismertet, sógorával, Fazekas Mihállyal (1765-1828) együtt írta. A könyv magyar nyelven tette közismertté Linné rendszerét, és megteremtette a leíró növénytan, valamint az alaktan magyar szaknyelvét. Számos ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először, illetve a nyelvújítás keretében több új nevet alkottak. Írás közben született meg a debreceni füvészkert kialakításának gondolata is. 1807-ben a debreceni magisztrátus a mai Déri Múzeum helyén lévő Pap-tava mocsaras területet jelölte ki a kert céljaira. A Füvészkert végül is 1840-ben készül el a Református Kollégium természetrajz szakos professzora, Kerekes Ferenc (1784-1850) szervező munkájának eredményeként, s a Déri Múzeum építésének kezdetéig (1926) maradt fenn. A gyógynövényekről szóló munkája Orvosi füveskönyv címen 1813-ban jelent meg, melyben a magyar orvosi nyelv fejlesztésére törekedett. Élete jelentős részét Debrecen töltötte, a halál is ott érte 1813. aug. 2-án.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!