Cserhalmi György Arckép

Cserhalmi György (Budapest, 1948. február 17. --) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színművész. Varga Magda operaénekes fia.
Cserhalmi Sára filmrendező apja.
1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a debreceni Csokonai Színház szerződtette. 1972-től 1975-ig a veszprémi Petőfi Színházban játszott, majd 1977-ig ismét Debrecenben. 1979-ig a Nemzeti Színház, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat művésze. 1982-ben a Budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1989-től ismét a Nemzeti Színház szerződtette, 1991 óta szabadúszó. Alapítója a Globe kulturális centrumban a Labdatér Teátrumnak. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is bemutatkozott. Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre.
Több mint kétszáz filmben játszott, korunk egyik legjelentősebb férfiszínésze, modern hőstípus. Számos Oscar-díjra jelölt film szereplője. Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Sokat foglalkoztatják a cseh filmesek is. Szerepelt többek között Ondrej Trojan Želary című alkotásában. Ez a film 2004-ben szintén Oscar-jelölt volt.

Főbb filmszerepei:
Így ahogy vagytok (2010)
Oda az igazság (2009)
Utolsó jelentés Annáról (2009)
Eszter hagyatéka (2008)
Régimódi történet (2006 TV film)
Az igazi Mikulás (2005)
A temetetlen halott (2004)
Kontroll (2003)
Želary (2003)
Hamvadó cigarettavég (2001)
A Hídember (2001)
Vademberek (2001)
Megint tanú (1994)
Kígyók városa (1994)
Törvénytelen (1994)
Privát kopó (1992)
Anna filmje (1992)
Sztálin menyasszonya (1990)
Őrült és angyal (1989)
Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
Tüske a köröm alatt (1987)
Tiszta Amerika (1987)
Hajnali háztetők (1986)
Szörnyek évadja (1986)
A nagy generáció (1985)
A tanítványok (1985)
Szirmok, virágok, koszorúk (1984)
Szeretők (1983)
Mennyei seregek (1983)
Macbeth (1982)
Dögkeselyű (1982)
Mephisto (1981)
A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
Psyché (1980)
Élve vagy halva (1979)
80 huszár (1978)
K.O. (1977)
Egy erkölcsös éjszaka (1977)
Tükörképek (1976)
Az ötödik pecsét (1976)
141 perc a befejezetlen mondatból (1974)
Szerelmem, Elektra (1974)
Az ozorai példa (1973)
Rózsa Sándor (1971)
Madárkák (1971)
Arc (1970)
Agitátorok (1969)

Főbb színpadi szerepei:
Shakespeare: Rómeó és Júlia (Mercutio)
Shakespeare: IV. Henrik (Henrik)
Shakespeare: Téli rege (Leontex)
Shakespeare: Troilus és Cressida (Achilles)
Shakespeare: Szeget szeggel (Vincentio)
Shakespeare: Coriolanus (címszerep)
Shakespeare: Hamlet (Címszerep, Claudius)
Gorkij: Kispolgárok (Nyíl)
Sarkadi: Kőműves Kelemen (címszerep)
Sarkadi: Elveszett paradicsom (Sebők Zoltán)
García Lorca: Yerma (Victor)
Illés--Vas: Trisztán (címszerep)
Szophoklész: Philoktétész (címszerep)
Sütő: Káin és Ábel (Ábel)
Csehov: A manó (címszerep-Hruscsov)
Goethe: Faust (címszerep)
Spiró György: Az imposztor (Gubernátor)
Bulgakov: Menekülés (Hludov)
Euripidész: Oresztész (címszerep)
Osborne: Dühöngő ifjúság (Jimmy Porter)
Strindberg: Az apa (Kapitány)
Molière: A mizantróp (Alceste)
Molière: Don Juan (címszerep)
Brecht: Kaukázusi krétakör (Azdak)
Brecht: Koldusopera (Penge Muckie)
Örkény: Tóték (Őrnagy)
Szilágyi Andor: El nem küldött levelek (Angelus kapitány)
Csehov: Ivanov (címszerep)
Beaumarchais: Figaro házassága (Almaviva gróf)
Rostand: Cyrano de Bergerac (címszerep)
Miller: Az ügynök halála (Biff)
Büchner: Danton halála (Camille Desmoulins)
Osztrovszkij: Erdő (Vigov)
Csehov: Sirály (Trigorin)
Shakespeare: Athéni Timon (Timon)
Darvasi László: Störr kapitány (Störr)
Goldoni: A fogadósnő (Ripafratta lovag)
Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheő Csuli)
Euripidész: Oresztész (Meneláosz)

Díjai:
Balázs Béla-díj (1982)
Érdemes művész (1986)
Erzsébet-díj (1987, 1990)
SZOT-díj (1988)
Kossuth-díj (1990)
Európai Életmű-díj (2003)
Prima díj (2005)

forrás: wikipedia