Bujtor István Balázs Béla-díjas színész, rendező, forgatókönyvíró

(Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.)

Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején a Bujtor nevet vette fel.

Édesanyja, Gundel Katalin 2010-ben ünnepelte 100. születésnapját. Édesapja dr. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus. Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. febr. 20-án született). Második felesége Bujtor Judit.

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix: "Karambol" c. filmjében.

Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től 9 éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.

2007 végén 5 évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta "A dunai hajós"-ban. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján "A három testőr Afrikában" c. vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját "A Pogány Madonna" c. filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a "Csak semmi pánik" volt. 1985-ben "Az elvarázsolt dollár" forgatására (a filmet rendezte is), már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja, a "Hamis a baba", majd a 2000-es évek elején készült "Zsaruvér és csigavér" volt.

Bud Spencert, az olasz Piedonét is Bujtor szinkronizálta, az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a "Sándor Mátyás" felvételei alkalmával személyesen is találkozott a "két Piedone".

Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Hajója az 1936-ban épített Rabonbán.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterségesen tartották kómában.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban elhunyt. Bujtor István halálát az Állami Népegészségügyi Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-i közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák okozták.

(2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.)

Filmjei