Lebstück Mária (Zágráb, 1830. augusztus 15. – Újpest, 1892. május 30.) honvéd főhadnagy.

Gazdag kereskedőcsaládba született. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja házában élt. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Az 1848-as bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.
Lebstück Mária sírja Budapesten. Újpest-Megyeri temető: Lebstück Mária síremléke

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói komáromi és a kápolnai kápolnai csatában, ahol megsebesült, hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő. Egy alkalommal három császári katonával küzdött - kettőt lelőtt, a harmadikat karddal futamította meg - kiderült, hogy az egyik általa lelőtt osztrák dragonyos L.M. Fanni nevű testvérének vőlegénye volt,aki csuklóján hordta L.M nővére, Fanni ajándékát. Sebesülése miatt kiderült eltitkolt női mivolta - kémnek hitték,és halálra ítélték. Kossuth közbenjárására - Debrecenben - szabadon engedték, visszakapta rangját. Számos alkalommal sebesült meg, rendkívüli bátorságról tanuskodó haditetteiért aranykardbojttal tüntették ki, főhadnagyi rangot kapott. 1849 júliusában férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit még Bécsben ismert meg - nagybátyja, Simunich Boldizsár brigadéros házában, és a kápolnai csatában találkoztak újra, sebesültként. Buda ostromában együtt vettek részt- házasságot is a harctéren kötöttek. //Jónák József a császári seregben tüzérfőhadnagy volt, ütegével átállt a honvédseregbe - Haynau dezertálásért halálra ítélte - majd J.J.édesapja, Jónák Venczel / aki ezt követően kegyvesztett lett/közbenjárására az ítéletet életfogytiglanra változtatta. A hadbíróság Jónák József kérésére a házasságukat - életfogytiglani ítélete miatt - felbontotta.//

A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Ezután kiutasították Magyarországról, fiával együtt Horvátországba ment.Itt olyan mértékű gyűlölettel találkozott - pl.testvére gyermekével együtt ki akarta dobni az ablakon - hogy L.M. édesanyja Jellasics bánhoz fordult, akivel rokonságban állt,és védelmet kért lánya számára - a bán falragaszokat tétetett ki, melyekben nagyrabecsüléséről biztosította Lebstück Máriát.

Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.