Apáczai Csere János, (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, teológus, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, a Magyar Encyclopaedia megalkotója és megjelentetője, aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között.
A hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között.
Anyagilag szegény, de lelkiekben, szellemi értékekben gazdag székely magyar család gyermekeként látott napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában, középfokú tanulmányait Kolozsváron végezte. Itt Porcsalmi András rektor példája gyakorolt rá nagy hatást, aki a mesterségek és tudományok ismeretére magánúton is oktatta. 1643 őszétől a gyulafehérvári főiskola hallgatója, ahol Johann Heinrich Bisterfeld személyében akadt olyan tanítóra, aki az enciklopédikus tudás megszerzésére ösztönözte. Hatására írta: „a szorgalom dühe oly lázba hozott, hogy megragadtam Alstedius nagy Enciklopédiáját, és a hexológiától kezdve egészen a zenéig minden tantételét leírtam…”
1658-ban feljebb lépett kezdeményezéseiben, Barcsay Ákos fejedelem elé egy erdélyi magyar felsőoktatási tanszervezet tervét terjesztette a következő című iratában: A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módja és formája melyben megmutattatik, mind a mely könnyen mindjárást is meglehetne, mind az pedig, mely kicsiny akadályok állottak ebben ennek előtte is ellent. De az ő értelmében vett magyar akadémia eszmei alapkőletételénél tovább nem juthatott. Hatalmas sodrású lázas tevékenységét 34 éves korában tüdőbaj szakította félbe. Az 1659-es esztendő évzáró napján zárult földi élete. 1660. január 9-én helyezték el hamvait a házsongárdi temetőben. Nem sokkal utána követte a halálba felesége és gyermeke.