Magyar Imre (1910-1984) Belgyógyász (gasztroenterológus), egyetemi tanár. Orvosi diplomáját 1934-ben a budapesti egyetemen szerezte. Már medikus korától 1936-ig a III.sz. Belgyógyászati Klinikán tevékenykedett, majd 1936-tól 1940-ig a e klinika orvosaiból alakult és Hetényi Géza által vezetett Stefánia úti Belgyógyászati Intézet alorvosa volt, majd munkaszolgálatosként dolgozott.

1945-től az I.sz. Belgyógyászati Klinika tanársegédje lett. 1950-ben az anyagcsere és a táplálkozás betegségei tárgyköréből magántanári képesítést nyert. 1952-ben kandidátus, 1963-ban az orvostudományok doktora fokozatot érte el. 1955 és 1965 között az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) I.sz. Belgyógyászati Tanszékének vezetője, egyetemi tanár , intézetigazgató. 1965 és 1980 között a SOTE I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára. Magyar Imre a belgyógyászat minden területének kiváló ismerője és magas színvonalú művelője volt, a Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Gastroenterológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, több külföldi társaság tiszteletbeli tagja, a" Magyar Belorvos Archívum" főszerkesztője, több nemzetközi gastroenterológiai folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, a WHO diabetes szakértő bizottságának tagja.

Magyar Imrének több, mint 200 tudományos közleménye, negyedszáz szakkönyve és monográfiája, népszerű szépirodalmi művei jelentek meg. Magyar professzor tudományos munkássága a gastroenterológia, elsősorban a máj betegségei és a diabetes témaköréhez kapcsolódik. Legjelentősebb műve a húsz kiadást megért Petrányi Gyulával közösen írt "A belgyógyászat alapvonalai" c. háromkötetes monográfiája. A komlói kórház Magyar Imre nevét viseli. Itt hívom fel a figyelmet a - kiváló orvostörténelemmel is foglalkozó - Dr. Honti Józsefre, aki nemrégiben jelentette meg Magyar Imréről írt remekbe szabott könyvét, a volt tanítványok vallomásával a kitűnő tanárról, kiváló orvosról és emberről!