magyar matematikus
1903, Budapest - 1957, Washington

Matematikus, vegyészmérnök, fizikus, a logikus és gyors gondolkodás legendás szimbóluma, akit tudóstársai így jellemeztek: A legtöbb tudós azt fedez fel, amit tud, Neumann azt, amit akar

Margittai Neumann János Lajos volt a teljes neve és a világ John von Neumann-nak ismerte. Már a gimnáziumi évei alatt hivatásos matematikusnak számított. 1921-ben egyszerre kezdte meg tanulmányait Budapesten a Tudományegyetem bölcsészkarán és a berlini egyetemen. 1926-ban doktorált matematikából itthon és ugyanabben az évben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját Berlinben. Ezután a legtekintélyesebb egyetemeken tanított.
A kvantummechanika matematikai problémáival foglalkozott és ért el korszakalkotó eredményeket (1932).. Megalapozza a matematika új ágait, megteremti a játékelméletet és annak gazdasági alkalmazását, kifejleszti a folytonos geometria elméletét. A II. világháború alatt a fegyveres erők tanácsadója, tagja a Manhattan Tervnek, résztvesz az első atombomba megépítésének programjában. Az atom és hidrogén bomba kísérleti robbantásainál keletkezett lökéshullámok tanulmányozásánál a bonyolult matematikai összefüggések kiszámítása végett gondolt a nagysebességű elektronikus számítógépek kifejlesztésére. Tőle származnak a számítógép logikai tervezése és alapvető gondolatai, mint a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer. Bekapcsolódott az ENIAC és EDVAC programba és később maga is vezetett fejlesztéseket ezen a területen. Ő javasolta a belső programvezérlés és a kettes számrendszer alkalmazását. 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság tagjává nevezték ki. Az atomenergiával kapcsolatban figyelmezteti a szenátus különbizottságát a következő „nyilatkozattal": Az atomfizika felelőtlen, vagy otromba politikával kombinálva már ebben a pillanatban is képes borzalmas sebeket ejteni a társadalomban. Még valamelyes fejlődés, ... és a fizika és politika ezen kombinációja lakhatatlanná változtatja a föld felszínét...