Sportmúzeum (17. rész) : Egerszegi Krisztina

Krisztián Budai
Közzététel: 2013. ápr. 28.

Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974. augusztus 16. --) ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének tulajdonosa.

Első hazai sikereit 1985-ben érte el. Az úttörő korosztály bajnoki címeit szerezte meg a hátúszószámokban. 1986-ban már 4 korosztály valamint a felnőttek bajnokságban is indult. Ekkor szerezte első felnőtt bajnoki érmét. A bukaresti Ifjúsági Barátság Versenyen 2-2 arany- és ezüstérmet nyert. A következő évben négy egyéni versenyszámban nyert felnőtt bajnoki elsőséget. A strasbourgi Eb-n 100 háton 5., 200 háton negyedik lett. Az év végén az Európa Kupában szerzett harmadik helyezést 200 m háton.
1988. júniusában a világranglistán 100 háton ötödik, 200-on harmadik helyen állt. Júliusban az ifjúsági Európa-bajnokságon 3 számban szerzett aranyérmet. Már az Eb előtt, majd utána is arcüreggyulladás akadályozta a felkészülését. Emiatt a felnőtt OB-n csak váltóban indult.
A szöuli olimpiára a magyar csapat legfiatalabb versenyzőjeként utazott el. 100 méter háton, országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet, majd 200-on olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok. Egyben a legfiatalabb magyar valamint egyéni úszó olimpiai bajnok lett. Az év végén, 200 háton világranglista-vezető volt és az év magyar úszója és sportolónője lett.

1989-et két vegyes országos csúccsal kezdte rövidpályán, majd márciusban 400 m vegyesen is magyar rekordot döntött. A júliusi ob-n 11 aranyérmet szerzett, majd a leedsi ifi Eb-ről hét éremmel tért haza. Augusztusban, a bonni Eb-n 400 vegyesen országos csúcsával a dobogó második fokára állhatott. Ugyancsak második lett, náthásan versenyezve, 100 és 200 méter háton. Az év végén ismét az év magyar sportolónője és úszónője lett és 200 méter háton ismét vezette a világranglistát.
A következő évben a júliusi Jóakarat játékokon, 200 háton első, 100 háton második helyezett lett. Az ausztráliai vb miatt decemberre csúsztatott ob-n 12 aranyérmet szerzett. Az évet ezúttal is Magyarország legjobb úszójaként és sportolójaként zárta
Az 1991 januárjában, Perthben megrendezett vb-n mindkét hátúszószámban első helyezést ért el. Ezzel a magyar úszósport első női vb aranyait szerezte. A hosszabbik távon saját Európa-csúcsát is megdöntötte. Az országos bajnokságon ezúttal 10-szer állhatott a dobogó legmagasabb fokára és 400 méter vegyesen országos csúcsot úszott. Augusztusban az athéni Eb-n indult, ahol háton két (100-on országos majd világcsúcs, 200-on Európa- majd világcsúcs), 400 vegyesen egy aranyérmet nyert (2 országos csúccsal) - 200 méter hátúszásban elért világcsúcsát több mint 16 évig nem tudta senki megdönteni; 2008. február 16-án Kirsty Coventry úszik először jobb időt Egerszeginél. Októberben felmerült, hogy lejáró szerződését nem újítja meg klubjával. Végül az országos sportvezetés bevonásával zajló tárgyalások több hét után hoztak megegyezést. Ennek eredményeképpen Egerszegi a Bp. Spartacus sportolója maradt. Decemberben sorozatban negyedszer lett az év sportolója és úszója. Az olasz Gazzetta dello Sport lap szavazásán a világ második legjobb sportolónője lett.
1992 áprilisában Egerszegi Gyulay Zsolttal tette le a magyar sportolók nevében az olimpiai esküt. Az OB-n 8 aranyérmet (400 vegyesen és 200 pillangón országos csúccsal) gyűjtött be. Az olimpián három aranyérmet nyert. 400 m vegyesen országos csúccsal, 100 és 200 háton a selejtezőben és a döntőben is olimpiai rekordot elérve lett első. Ezzel a teljesítményével a barcelonai olimpián a legtöbb aranyérmet szerzett női versenyző lett. Az év végén újra begyűjtötte a legjobb magyar sportolónak és úszónak járó díjakat. Az olasz sportnapilap szavazásán ezúttal a világ legjobb női sportolója lett. A Nemzetközi Sportújságíró Szervezet (AIPS) szavazásán második lett.