Sportmúzeum (25. rész) : Kovács 'koko' István
Közzététel: 2013. ápr. 28.

Kovács István, ismert becenevén Koko (Budapest, 1970. augusztus 17. --) visszavonult olimpiai és világbajnok magyar ökölvívó.

Az EVIG sportegyesületében kezdett boxolni 1985-ben. Nevelőedzője Wallenhofer Zoltán volt. 1988-ban junior Európa-bajnok volt. Ezután a Vasas SC-be igazolt. Edzője Bódis Gyula lett. 1989-ben megnyerte az országos bajnokságot és a Dobó István nemzetközi ökölvívó versenyt, Kölnben és az Atom kupán második helyezett lett. A felnőtt vb-n nem tudott csapatba kerülni. 1990-ben ismét magyar bajnok volt. A világ kupán, Dublinban ezütérmes lett. Októberben 6. volt a világranglistán. Az év végén a legjobb magyar ökölvívónak választották. Az 1990--1991-es szezonban a német Bundesligában, a TSC Boxring Berlin egyesületében szerepelt. 1991-ben nyert Bangkokban, a Francia nagydíjon, az országos bajnokságon, az Európa-bajnokságon, az Atom kupán, Berlinben és a világbajnokságon is. Ebben az évben mind a 30 mérkőzését megnyerte. Az év végén az év magyar sportolója címet is elnyerte. 1992-t egy az Egyesült Államok elleni csapattalálkozón elszenvedett vereséggel nyitotta. Júniusban ismét magyar bajnok volt. Az olimpián az elődöntőig jutott. Az ötkarikás játékok után 54 kilóban szerepelt.
1993-ban Velencében, egy versenyen, amit megnyert, eltörte az ujját, ami miatt kihagyta az ob-t és a világbajnokságot. Az Európa-bajnokságon bronzérmes lett. 1994-ben ismét győzött Velencében. A bangkoki világkupán bronzérmes lett. 1995-ben a 16 között bucsúzott a világbajnokságon. A következő évben megnyerte az Európa-bajnokságot, majd az olimpián is első helyen végzett. Az olimpia utánsúlycsoportot váltott.
1997-ben a Bundesligában a BC Flensburg színeiben küzdött és második lett a csapatbajnokságon. Júniusban bejelentette, hogy a következő évtől profi versenyző lesz. Októberben, Budapesten világbajnoki arannyal fejezte be amatőr pályafutását.

1997 októberétől lett a Universum Box-Promotion sportolója. Edzője Fritz Sdunek volt. 1997 december 13-án, Hamburgban mutatkozott be a profik között, a francia Ahmed Lain ellenében KO-győzelemmel. 1999 májusában a Nabaloum Dramane elleni mérkőzésen a WBC nemzetközi bajnoka lett. 1999 novemberében orrcsonttörést szenvedett. 2000 júniusában Steve Robinson legyőzésével profi Európa-bajnok lett. 2001. januárban Antonio Diaz kiütésével megszerezte a WBO világbajnoki címet. Következő mérkőzésén, június 17-én, Julio Pablo Chacon kiütötte a 6. menetben, ezzel elveszítette világbajnoki övét. Ezután egy mérkőzést megnyert, de 2002 márciusában bejelentette visszavonulását. Utolsó összecsapására április 20-án került sor.
Eredményei: 22 győzelem (11 KO) és 1 vereség (KO).