Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

HÍRES MAGYAROK

Régebbi bejegyzések

Címkék

Irodalom festészet http://www.fylitcl7pf7kjqdduolqouaxtxbj5ing.com híres híres magyar jóga kutatás magyar megemlékezés nemzet színész színésznő történelem vers versek zene zeneszerző énekes író ünnep

HÍRES MAGYAROK blogja

Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. 168 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. 168 éve

2 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét.

168 éve

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat,^[1]a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-ánkivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Tovább

Meghalt Szabó Lőrinc, Kossuth-díjas költő, műfordító. 60 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Meghalt Szabó Lőrinc, Kossuth-díjas költő, műfordító.

60 éve

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Művei[szerkesztés]Verseskötetei[szerkesztés]

Föld, Erdő, Isten (1922)
Kalibán (1923)
Fény, fény, fény (1925)
A Sátán műremekei (1926)
Te meg a világ (1932)
Különbéke (1936)
Harc az ünnepért (1938)
Régen és most (1943)
Tücsökzene (1947)
A huszonhatodik év (1957)

Fontosabb műfordításai[szerkesztés]

Adalbert Stifter: A pusztai falu (1921)
August Strindberg: A csöndes ház (bem.

Tovább

Meghalt Szép Ernő költő, író, újságíró, színpadi szerző. 64 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Meghalt Szép Ernő költő, író, újságíró, színpadi szerző.

64 éve

Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.Nevét ma egy drámaírói díj viseli.
1908-tól a Nyugat, 1910-től Az Est munkatársa. Az első világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Ujság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. 1944 augusztusában csillagos házba internálták, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944.

Tovább

Meghalt Mikes Kelemen memoáríró, műfordító, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja. 256 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Meghalt Mikes Kelemen memoáríró, műfordító, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja.

256 éve

1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől. Részt vett a szabadságharcban, majd a bukás után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. Franciaországban megtanulta a nyelvet, majd a szultán hívására 1717-ben Törökországba mentek. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének.

Tovább

Megszületett Kossuth Lajos államférfi, politikus. 215 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Megszületett Kossuth Lajos államférfi, politikus.

215 éve

Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának.

Tovább

Megszületett Winkler András Széchenyi-díjas faipari mérnök. 75 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Megszületett Winkler András Széchenyi-díjas faipari mérnök.

75 éve

Winkler 1965-ben szerzett diplomát a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, majd mérnökként dolgozott 1974-ig. Azóta a soproni egyetem oktatója, 1988-tól falemezipari tanszékvezető egyetemi tanár. 1989 és 1997 között a rektori tisztet is betöltötte. 1995-től a Műszaki Egyetemek és Főiskolák Rektori és Főigazgatói Kollégiumának elnöke. 1996-ban Szent - Györgyi Albert - díjjal, 2000-ben Széchenyi - díjjal ismerték el munkásságát.

Tovább

Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót. Uralkodását anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte. 745 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót. Uralkodását anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.

745 éve

1262-ben született V. István magyar király és Erzsébet, Szejhán kun fejedelem leányának gyermekeként. 1272-ben koronázták királlyá, de eleinte anyja uralkodott helyette. 1277-ben nyilvánították nagykorúvá. Uralkodása idején végzetesen meggyengült a királyi hatalom, az országot az egymással marakodó bárói csoportok uralták. Próbálkozott a rendi jellegű kormányzás bevezetésével is, ugyanakkor családi kötődése miatt a pogány kunokra támaszkodott, és ez nem volt összeegyeztethető.

Tovább

Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját. 192 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.

192 éve

Csallóközben, Jedlik István néven született a világhírű fizikaprofesszor. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta, miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1925-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki.

Tovább

Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe 934 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe

934 éve

I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I.

Tovább

Debrecenben megrendezték az első Virágkarnevált. 51 éve

7 éve | Domonkos Vilmosné Irén | 0 hozzászólás

Debrecenben megrendezték az első Virágkarnevált.

51 éve

Az 1910-es években már volt hagyománya az ünnepségnek, ekkor a város főutcája virágkorzóvá változott. A Közép-Kelet-Európában egyedülálló Virágkarnevál Debrecen legismertebb rendezvénye, amely minden évben a látogatók százezreit vonzza még külföldről is. 15-20, egyenként 150-180 ezer szál csak élő virággal és csak természetes kiegészítőkkel feldíszített, különböző jeleneteket ábrázoló "virágkocsi" vonul fel hazai és külföldi néptáncosok, menettáncosok, mazsorettek és zenekarok kíséretével.

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: