1986-ban az „emberiség hírvivője”-ként kapott Nobel-békedíjat. A Nobel-díj Bizottság szerint Wieselnek a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetítik az emberiség felé. Ő használta először a holokauszt kifejezést a mai értelemben.
Irodalmi tevékenysége

Elie Wiesel több tucat könyvében, esszéiben, novelláiban és drámáiban írta meg a koncentrációs táborok borzalmait. Összesen 57 műve jelent meg ebben a témában.
Wiesel először egy 900 oldalas életrajzot írt jiddisül Un di velt hot geshvign (És a világ csendben maradt) címmel, amit kivonatolva Buenos Airesben adtak ki. Wiesel a kézirat rövidített változatát megírta franciául is, amely 127 oldalban La Nuit (Az éjszaka) címmel jelent meg, majd angolra fordították Night (Éjszaka) címmel.
Mauriac támogatása ellenére Elie Wieselnek nem volt könnyű kiadót találnia a könyveihez, és kezdetben csak igen kis példányszámban adták el írásait. 1960-ban Arthur Wang, a Hill & Wang Könyvkiadó alapítója száz dollár előleget fizetve az USA-ban kinyomtatta Az éjszaka című alkotást, amelyből az elkövetkező 18 hónapban több mint ezer példány kelt el, de a mű a kritikusok figyelmét is felkeltette.
Ennek eredményei lettek a televíziós interjúk és olyan irodalmi kiválóságokkal való találkozások, mint például Saul Bellow (Nobel-díjas amerikai regényíró, 1976.). A The Trial of God című könyvéről és színdarabjáról azt feltételezik, hogy azon auschwitzi élményén alapul, amikor végignézett három zsidót, akik közel a halálukhoz vizsgálatot tartottak Istennel szemben azzal a váddal, hogy Ő mindig is a zsidó nép elnyomója volt.
Legismertebb művei „Az éjszaka” mellett „A nappal” és „A hajnal”.

"A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny." (Elie Wiesel)