2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
Irodalmi tevékenysége

Kertész Imre már az 50-es években próbálkozott azoknak az emlékeknek, érzéseknek a szavakba öntésével, ahogy ő, azaz egy kamasz fiú átélte, megélte a lágerek borzalmait. Első regénye, a Sorstalanság 13 év termése. Sokszor átírta, majd újból szétszedte, kereste azt a formát, mellyel a leghatékonyabban tudja visszaadni a történetet.
A kéziratot a Kádár-kori esztétika nevében a Magvető kiadó visszautasította, ennek a történetéről A kudarc című regényében írt. A Sorstalanság végül 1975-ben jelent meg először a budapesti Szépirodalmi Kiadónál. A könyv példányai hamar eltűntek a polcokról, szinte visszhangtalan maradt itthon a kötet. Magyarországon igazán csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják és a közönség is ekkor fedezte fel.
Két kisregény, A nyomkereső és a Detektívtörténet után 1988-ban jelent meg második regénye, a már említett A kudarc, rá két évre pedig a Kaddis a meg nem született gyermekért. Újabb 13 év munkája lesz a negyedik regény, a Felszámolás – és ezzel az eddig kertészi életmű egyik része egy tetralógiává alakul, melynek alapvető kérdése az élet és az emlékezés feszült viszonya.
Az életmű másik ága a naplókat, esszéket tartalmazza: a Gályanapló (1992) a Sorstalanság műhelynaplója, esztétikai, filozófiai és misztikus följegyzések – ennek felel meg a Felszámolás párjaként felfogható Mentés másként (2011).
Kertész Imre esszéinek fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága, jelesül: „az »Auschwitzon túli« tapasztalat horizontját nem engedi érvényesülni” (Szirák Péter) – a probléma centrális jellegére utal, hogy A száműzött nyelv (2001) című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Ugyanígy fontos az írásokban megjelenő emberek által képviselt gondolkodásmódok, különböző nyelvi világok egymással való kibékíthetetlensége.
Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásban részesülő, nagy nézettségű filmet.
Műveit számos nyelvre lefordították, németül összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó gondozásában jelennek meg, angolul a Random House, franciául pedig az Actes Sud adja ki. Úgy tűnik, művei Magyarország határain kívül erőteljesebben szólnak, nagyobb visszhangot váltanak ki, mint a határainkon belül.