1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” Mindmáig az egyetlen magyar tudós, aki itthon befejezett kutatásiért kapta meg ezt a rangos tudományos elismerést.
Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten.
Szent-Györgyi első tudományos eredményeit a biológiai oxidáció terén érte le. A Groningenben elkezdett, de részben már Magyarországon tisztázott sejtlégzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav (Fumaria officinalis növényben fordul elő) katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton elindulva jutott el a C-vitamin izolálásáig.
Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciókésését, ami valamilyen redukáló anyag jelenlétére utalt. Cambridge-ben felismerte, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a szerkezetét is megvizsgálhassa, nagyobb mennyiségre lett volna szüksége.
Ezért is vált nagyon jelentőssé az a Szegeden tett felfedezése, hogy a helyi paprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök (10 liter présnedvből 6,5 grammnyit állítottak elő).
Mivel "cukorjellegű" vegyület volt, Szent-Györgyi először az "ignose" (magyarul „nemismerem cukor”) nevet adta neki, de a tudományos folyóirat szerkesztője, ahol ezt publikálni szerette volna, nem fogadta el így. Ezért hexuronsavnak nevezte el utalva hat szénatomos szerkezetére. Az is bizonyossá vált, hogy ezzel az anyaggal gyógyítani lehet a skorbutot (Szent-Györgyi először egy tengerimalacot gyógyított meg).
1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Szent-Györgyi javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.
Bár ezért a felfedezésért Szent-Györgyit már 1934-ben jelölték a Nobel-díjra, azt három év múlva kapta meg.
Egy másik felfedezése is kötődik Szegedhez és a C-vitaminhoz. A tudós Rusznyák Istvánnal együtt 1936-ban írta le a bioflavonoidokat, melyeket P-vitaminnak nevezett e. A bioflavonoidok a gyümölcsök húsában fordulnak elő, pl. a citrusfélékben, a csipkebogyóban. Egyikük a Szent-Györgyi által citromból izolált citrin. A P vitamin a C vitamin kísérője, védelmet biztosít számára az oxidációtól elősegítve felszívódását.
A tudós még Szegeden kezdett el foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban. Ezeket a kutatásait folytatta Budapesten is. Szakmai berkekben általános az a felfogás, hogy Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjat érdemlő eredményeket ért el, melyek közül a legjelentősebb a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárása. Izomkutatásait Amerikában is folytatta.