Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja igazi, kemény magyar paraszt: Móricz Bálint. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra, majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett.

A kalandos életû felfedezõrõl készült film, "Az angol beteg" Oscar-esõt hozott készítõinek, de vajon valósághû képet festett-e a grófról? Igaz-e, hogy Almásy László német titkos ügynök volt? Tényleg elcsábította támogatójának és jó barátjának újdonsült feleségét? Valóban angolnak adta ki magát, amikor fogságba esett miután repülõgépét lelõtték és teste, valamint arca groteszk módon összeégett?

Almásy 1895-ben Borostyánkõn született egy nemesi család másodszülött fiaként, ezért sem címet, sem vagyont nem örökölt.

Heltai Jenõ (1871. augusztus 11. - 1957. szeptember 3.)

Kossuth-díjas író, költõ, újságíró.

Már 14 éves korában publikálták verseit.

Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett.

Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkáraként dolgozott;1914-1918 között adramaturg igazgatója lett, 1918-tól az Athenaeum könyvkiadó irodalmi igazgatója, majd 1929-tõl a Belvárosi Színház, és 1932?34 közötta Magyar Színház egyik igazgatója volt.

Nem, nem, soha!

Szerzõ: József Attila

Írta 1922-ben. a vers 1945 és 1989 között nem jelenhetett meg, a költõ összes mûveit tartalmazó kiadások is csak említést tettek rá a legjobb esetben.

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláh ország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha el jõ az idõ - a sírok nyílnak fel,
Ha el jõ az idõ - a magyar talpra kel,
Ha el jõ az idõ - erõs lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

(Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbelei makai".

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

Szántai Lajos magyarságkutató szerint bizonyos fokú idiotizmusra utal, hogy egyes politikusaink az Európa közepén fekvõ hazánkat Európához kívánják felzárkóztatni.
A geopolitikai értelemben is a kontinens közepén elhelyezkedõ Kárpát-medence ásványianyag- és ivóvízkészletével, energiahordozóival, földje termékenységével önellátó lehetne, sõt még a megcsonkított ország is kihasználhatná azon adottságokat, amelyek gazdasági függetlensége alapjául szolgálhatnának.

Darvas Iván (szül. Darvas Szilárd, Beje (ma Szlovákia), 1925. június 14. ? Budapest, 2007. június 3) magyar színmûvész.

Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fõvárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színmûvészeti Fõiskola), ahonnan egy évvel késõbb eltanácsolták.