Raksányi Gellért - Kutyu bácsi (Szigetvár, 1925. július 19. - Budapest, 2008. május 20.)

(Szülei: Raksányi Árpád, Durkó Margit) A Színház és Filmmûvészeti Fõiskolán 1947-ben végzett, s azóta folyamatosan a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-tõl a Pesti Magyar Színház mûvésze.

Raksányi Gellért a magyar színházmûvészet egyik legismertebb karakterszínésze volt. Robosztus alkata, zengõ orgánuma, míves beszéde, pontos karakterformáló képessége színpadon, filmen egyaránt összetéveszthetetlenné tette.

2008. június 6-án elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író, életének 81. évében.

1956-ban és 1964-ben megkapta a József Attila-díjat, 1970-ben Monte Carlóban az Arany Nimfa Díjat. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

1927. szeptember 4-én született Brassóban, egy székely szegényparaszt és egy likõrgyári munkásnõ harmadik gyermekeként.

"Megtettem mindent, amit megtehettem,
Kinek tartoztam, mindent megfizettem,
Elengedem mindenki tartozását.
Felejtsd el arcom romló földi mását".

Dsida Jenõ romániai magyar költõ. Dsida-versek olvasásakor felmerülhet, hogy ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet talán nem is létezik. E költemények ugyan nem akarnak irányt mutatni, tömegeket helyes történelmi útra vezérelni, mert "csak" a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok megírásának, a formatökély mesterjátékosa volt.

A romániai magyar irodalom középnemzedékének sajátos nyelvû és sok változáson, küzdelmen csiszolódott alakja Kányádi Sándor

Kányádi Sándor erdélyi (romániai) magyar költõ és mûfordító 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Románia).

Édesanyja nagyon korán meghalt. Édesapja egyszerû székely gazdálkodó ember volt, de nagyon szeretett olvasni, s fiát tanítatta. Elemi iskoláit szülõfalujában végezte, majd 1941-tõl 1950-ig Székelyudvarhelyen tanult.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. ? Abda, 1944. november 9.) magyar költõ, a modern magyar líra kiemelkedõ képviselõje.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881?1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874?1921) kereskedelmi utazó volt.

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város mûveltséget szeretõ kispolgárságából indult útjára.

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje.

Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.