Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

A vers néma. Adj neki hangot!
A vers könyvben halott.
Keltsd életre! Mi a szavalás?
A vers föltámasztása papírsírjából."
(Kosztolányi Dezsõ)

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

József Attila: Önarckép

Dacos, vad erdõ sûrû nagy hajam.
Már meggyötörte asszonyujj viharja.
Forró száj baglya néha megzavarja.
Alatta zúg a gondolatfolyam.

Április 11. József Attila születésnapja. Ekkor tartjuk minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte elõadásokat, versmondó versenyeket, felolvasásokat rendeznek a költõ tiszteletére. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség csatlakozott a rendezvényekhez.

József Attila hatodik gyermekként született 1905. április 11-én, ekkor azonban már csak két nénje élt. Apja elhagyta családját. A kisfiú Öcsödön nevelkedett egy parasztcsaládnál, de késõbb visszatért Budapestre.

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is idõszerû és minden magyar példaképe kell legyen a haza elõmozdításának ügyében.

gróf Széchenyi István, (1791. szeptember 21., Bécs ? 1860. április 8, Döbling),kétségtelenül a 19. század egyik legjelentõsebb magyar politikai személyisége volt. Nem véletlen, hogy éppen politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte öt a 19. század pátoszával, a ?legnagyobb magyar"-nak, akinek hatása századokra fog kihatni.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. ? Szeged, 1937. április 6) költõ, tanár

Juhász Illés (1853?1902) posta- és távirdafõtiszt és felesége, Kálló Matild (1862?1953) elsõ gyermekeként született.

1893-1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg elsõ versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címû versét közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26. ? 1900. május 5. között piarista novícius Vácott.

1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték. Ezt követõen újságíróként dolgozott a Magyar Figyelõnél és a Déli Hírlapnál.

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitaművész és zenekarvezető.

Pályafutását az ötvenes években hangszeres előadóként kezdte, olyan népszerű szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd később megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnő volt
A 70-es évek végétől mint trombita, ének, hegedű, piccoló, éneklőfűrész előadóművész, szólista aratta sikereit.