Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

Kodály: Háry János - Intermezzo

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest 1971. július 31.) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerjük.

Mint költő a Nyugat “harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) költő,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülővárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós.

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.