Világhódító útra indult a magyar találmány

kategória: Tudomány 2014 június 30, hétfő - 11:23 | szerző: richpoi.com  Címkék: Teqball, foci, találmány, címkefelhő s

Magyar találmánnyal forradalmasítaná a futballt a világban Borsányi Gábor és Huszár Viktor.

A magyar focistáknak végre igazi sikerélményben lehet részük. Igaz ugyan, hogy még nincsenek ott semmilyen jelentős bajnokság közelében, esélyük sincs arra, hogy konfettiesőben a Bajnokok Ligájának serlegét csókolgathassák, világbajnokság szóba sem kerül több évtizede, de ezzel most nem is érdemes foglalkozni.

Pénteken kísérik utolsó útjára Boross Lajost, a "prímáskirályt".

Címkék:  temetés, virrasztás, 100 Tagú Cigányzenekar, Boross Lajos, Beke Farkas Nándor, halálozás, cigányzenész, Fiumei, művészparcella, pírmáűskirály, muzsuikus2014 Július 14    Forrás: RomNet-HBA

Pénteken kísérik utolsó útjára a 89 éves korában elhunyt Boross Lajos prímáskirályt. A Kossuth-díjas zenész gyászszertartásra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kerül sor, végső nyughelye a temető művészparcellájában lesz – tájékoztatta a RomNetet Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színművészre emlékeznek születése 100. évfordulóján, július 17-én a budapesti RaM Colosseumban a centenáriumi emlékév keretében rendezett gálaesten.

A Román Sándor rendezte összművészeti gálán színművészek, opera- és könnyűzenei énekesek, táncosok tisztelegnek Tolnay Klári előtt: fellép mások mellett Bencze Ilona, Piros Ildikó, Bodrogi Gyula, Tóth Enikő, Kautzky Armand, Rúzsa Magdi, a Hot Jazz Band, az Alföld Néptáncegyüttes és az ExperiDance.

Elhunyt Boross Lajos Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása, a "prímáskirály" - számolt be a Romnet.hu. A zenészt 89 éves korában, kedd éjjel, kórházi ágyán érte a halál - közölte Beke Frakas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

Gerde Oszkár (Budapest, 1883. július 8. – 1944. október 8.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.

A Magyar AC kardvívójaként a Magyarországon letelepedett olasz Italo Santelli tanítványa volt. 1908 és 1912 között szerepelt a magyar válogatottban. Az 1908. évi londoni, és az 1912. évi stockholmi olimpián is tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar kardcsapatnak.

Sportpályafutása után vívásban nemzetközi versenybíró lett. A Magyar vívó Szövetség alelnöki posztját is betöltötte.

 Szinyei Merse Pál apostol Kristóf Ágoston Ulrik Félix (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.

• Szinyei Merse Zsigmond csibukkal (1866), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria,
• Szinyei Merse Kálmán (1866), Magyar Nemzeti Galéria
• Faun és Nimfa (1868) - jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

A faun ötletadója feltehetően Böcklin Pán a nádasban című 1857-es festmény volt, amely a Neue Pinakothekban volt kiállítva.

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen.

Megszületett I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től 1095-ig uralkodott.

 Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.^[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

• 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
• 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
• 1908 – Judith és Eszter (novella)
• 1908 – Hét krajcár (novella)
• 1910 – Sári bíró (színmű)
• 1910 – Tragédia (novella)
• 1911 – Sárarany (regény)
• 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
• 1912 – Boldog világ (állatmesék)
• 1912 – A galamb papné (regény)
• 1912 – Harmatos rózsa (regény)
• 1912 – Magyarok (elbeszélés)
• 1912 – Tavaszi szél (novella)
• 1913 – Kerek Ferkó (regény)
• 1913 – Szerelem (színmű)
• 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
• 1916 – Pacsirtaszó
• 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
• 1917 – Szegény emberek (novella)
• 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
• 1917 – A fáklya (regény)
• 1917 – Árvalányok (regény)
• 1918 – Fortunatus (novellák)
• 1918 – Vérben, vasban (novella)
• 1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
• 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
• 1924 – A vadkan (dráma)
• 1924 – Búzakalász (regény)
• 1925 – Pillangó (regény)
• 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
• 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
• 1928 – Úri muri (regény)
• 1929 – Forró mezők (regény)
• 1929 – Esőleső társaság (novella)
• 1931 – Forr a bor (regény)
• 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
• 1931 – Karácsonyi ének (novella)
• 1932 – Barbárok (novella)
• 1932 – Első nap az iskolában (novella)
• 1932 – Rokonok (regény)
• 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
• 1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
• 1935 – Égi madár (novella)
• 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
• 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
• 1936 – Bál (regény)
• 1936 – Komor ló (elbeszélés)
• 1936 – Rab oroszlán (regény)
• 1937 – Betyár (regény)
• 1938 – Míg új a szerelem (regény)
• 1939 – Életem regénye (önéletleírás)
• 1941 – Árvácska (regény)
• 1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
• 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)

Pályájának első állomásaként, 1946-ban egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. Következő éveben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután a Művész Színház tagja lett. 1949–1965 között, majd 1969-től ismét a Budapesti Operettszínház művésze volt.^[1] A köztes időben, 1965 és 1969 között az NSZK-ban, először Koblenzben, majd Kölnben játszott, de különösen csengő, utánozhatatlan hangját, játékát megismerték Ausztriában, Ausztráliában, Olaszországban, Kanadában, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban is.