Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.)festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károlyvegyész bátyja.

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe.

Grosics szegény, dorogi bányászcsaládból származott, szülei a kiemelkedés reményében papnak vagy hegedűművésznek szánták, ennek megfelelően hétköznap esténként hegedűórákat vett, míg vasárnaponként ministrálni járt.

 Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12.) Kossuth-díjas magyar építész, az MTA és a MMA rendes tagja.

Építészi munkásságát 1958-ban a LAKÓTERV-ben kezdte, ahol közel harminchat évig dolgozott. Eleinte tervezői, majd műteremvezetői és végül igazgatóhelyettes-főépítész beosztásban. Már a kezdetektől sikeresnek számított. 1961-ben tervezett Dunaújvárosi Garzon ház megvalósulása meghozta az első sikerét. 1965-ben Ybl-díjat kapott. A LAKÓTERV egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze lett, melyhez hozzájárult szakmai elkötelezettsége és hatalmas munkabírása is. Országosan ismert építésszé a Duna Intercontinental szálló (1966-1969) tette (ma: Hotel Marriott).

Felsővadászi

I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében és szemben állt az ortodoxiával.

Élete

Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt.

Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hauszmann Alajos
Született	1847. június 9. Buda
Elhunyt	1926. július 31. (79 évesen) Velence
Nemzetisége	magyarországi német
Házastársa	Mariette Senior
Foglalkozása	építész

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben.

 Kolonics György (Budapest, 1972. június 4. – Budapest, 2008. július 15.) kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok magyar kenus.

Az 1992-es barcelonai olimpia után Horváth Csabával alkottak új párost, és évekig domináltak a páros számokban. Az 1993-as világbajnokságon nyerték első aranyérmüket. Kolonics 2 arany- és egy ezüstérmével a vb legeredményesebb kenusa lett. Az 1995-ös világbajnokságon Duisburgban a rekordnak számító 5 aranyérem megnyerése után, az 1996-os atlantai olimpián koronázták meg pályafutásukat az 500 méteres kenu kettes szám megnyerésével^[1] és az 1000 méteres számban nyert bronzéremmel.

Italozó és pipázó kurucok

A Rákóczi-szabadságharc 1703-tól 1711-ig tartott. A Habsburg udvarnak a törökök kiűzését követő kormányzati módszere széles körű visszatetszést keltett Magyarországon. A török kiűzéséhez a magyar nemzet 30 millió forintot adott hadiadó formájában, amely adóformát - bár okafogyott - még évekkel később is fizetnie kellett. A visszafoglalt jobb minőségű földeken nem a magyar parasztok telepedhettek le, hanem német (későbbi gyűjtőnéven: sváb), szerb telepesek (Bánság, Bácska). A török kiűzésében jelentős szerepet játszó hajdúk és végvári katonaság mehetett isten hírével, se föld, se jutalom nem járt.

 Balázs Samu (Bánffyhunyad, 1906. május 18. – Budapest, 1981. szeptember 25.) Kossuth-díjas magyar színész. Felesége: Majláth Mária színésznő volt.

A Színművészeti Főiskolát 1928-ban végezte el, és a kolozsvári Magyar Színházhoz szerződött, ahol hősszerepeket játszott: Bánk bán (Katona József címszerep); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája). 1938-ban a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, de itt csak epizódszerepekben mutatkozhatott be. Igazi tehetsége 1945 után bontakozott ki, amikor is feltűnt fanyar humorával és klasszikus darabok méltóságteljes alakjainak ábrázolásával.

 Gyarmati Andrea (Budapest, 1954. május 15. –) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok magyar úszó, orvos, Székely Éva olimpiai bajnok úszó és Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó leánya.

1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen a magyar válogatott tagja lett. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, ahol három (két egyéni és egy csapat) ötödik helyezést ért el.